Zalaszabar

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.643599° k. h. 17.112451°

**Zalaszabar**

Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Kistérség	Nagykanizsai
Rang	község
	[[]]
Polgármester	[[]]
Terület	16,95 km²
Népesség Összesen (2002) Népsűrűség	626 39,17 fő/km²
Irányítószám	8743
Körzethívószám	93
Térkép é. sz. 46.643599° k. h. 17.112451°	település Mo. térképén

Zalaszabar község Zala megyében, a Nagykanizsai kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Zalaszabar a Kis-Balaton nyugati partján, Balatontól és Keszthelytől 25 km-re Hévíztől 15 km-re Zalakarostól 15, Nagykanizsától 28 km-re, környezetileg szép vidéken, erdőkkel határolt lankás dombok között fekszik.

[szerkesztés] Története

Zalaszabart a régi írások ZABAR néven emlegetik. A község határában a közelmúltban nagyszámú ásatás folyt. A területen értékes leleteket tártak fel, ami a település ősi voltját bizonyítja. A honfoglalás korában lakott település volt. Árpád magyarjai előtt érkeztek már ide szavardok, szabarok, valószínűleg innen ered a település neve. Templomunk egy részét a Buzád Bán építette (a későbbi Boldog Buzád) az 1230-as években ez az épület ma sekrestyeként szolgál. Műemlék az egész templom, mely a törökdúlás után nyerte el mai formáját.

A Kis – Balaton nyugati partján elterülő domborulat a szőlőhegyünk, melyről csodálatos panoráma nyílik Balaton felé, egészen Badacsonyig. Nyugat felé tekintve pedig a Zalai Dombság erdőkkel borított vonalai hullámoznak. A szőlőhegy bejáratánál hegyi kápolna fogadja a látogatót, amely a török időkben a templomot helyettesítette a dombok közé húzódott lakosság számára.

Ősidőktől fogva kitűnő borok termettek itt. Az 1890–es években a londoni borvilág kiállításon aranyéremmel díjazták a szabari bort.

Lakói mindig mezőgazdálkodással foglalkoztak, növénytermesztés, Állattartás, a Zalai folyó közelsége miatt halászat, nagykiterjedésű erdőségek következtében erdőművelés, valamint rangot adó szőlő és bortermesztés adott megélhetést a lakosságnak.

1984-ben a keleti határrészt, a kaszálót elárasztották és a Kis-Balatont állították helyre. A víz közelsége, a szép kilátást nyújtó dombvonulatra vonzza a turistákat. Sokan ott területet is vásárolnak, főleg külföldiek, mert az idelátogatókat lenyűgözte a táj varázsa.

1990-től teljesen kiépült a közművesítés a község belterületén. Új iskolát építettünk melybe 170 gyerek jár jelenleg. (A kaposvári püspökség működteti.) Önálló Polgármesteri hivatallal működött 2003-ig. Ettől kezdve Szabari székhellyel Orosztonnyal körjegyzőséget hoztak létre.