Yosemite Nemzeti Park

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

Yosemite Nemzeti Park

El Capitan sziklatömbje

Adatok

Ország

Amerikai Egyesült Államok

Típus

Természeti helyszín

Felvétel éve:

1984

A kaliforniai Yosemite Nemzeti Park az Egyesült Államok második nemzeti parkja, amelyet 1890. október 1-jén alapítottak. A 3,081 km² területű park a Sierra Nevada hegyvonulatának nyugati lejtőin fekszik.

A Yosemite – indián eredetű szó, és grizzlyt jelent - geológiai érdekességek százait rejti. Területének nagy része gránitból épül fel, mindössze 5 %-a átalakult vulkanikus és üledékes kőzet. Évmilliókkal ezelőtt itt még alacsony dombvidék terület el, majd a földmozgások következtében kiemelkedett a Sierra Nevada gránittömbje, amelyet a jégkorszakban gleccserek formáltak tovább. A park legismertebb, leglátogatottabb része a Merced folyó völgye, amely eredetileg egy hatalmas gleccsertó volt, de a gleccser hordalékanyaga feltöltötte.

Az így kialakult, 13 km hosszú és 1,5 km széles Yosemite-völgyet Abraham Lincoln már 1864-ben az Államokban elsőként védetté nyilvánította. Egy kb. 700 m vastag jégkorszaki gleccser alakította ki, széles U alakjával az egyik legtökéletesebb gleccservölgy a világon. A tágas, lapos völgyet meredek, néhol 900 m magas gránitfalak övezik. A nemzeti park számos gránitformációt rejt, amelyet a mállás hozott létre. A víz a törések mentén beszivárgott a hasadékokba, és megfagyva tágította azt. Így jöttek létre az olyan egyedülálló, lekerekített formák, mint a Half Dome („fél kupola”), amelynek a völgy felé forduló oldala szinte függőleges, míg a másik oldal egy hatalmas kupolához hasonlít. A park jelképe is egy hatalmas gránitszikla, a szinte tökéletesen függőleges, 1095 m magas El Capitan.

A mellékvölgyekben a gleccserek nem voltak olyan vastagok, mint a főágban, ezért az eróziós tevékenység is gyengébb volt. A mellékvölgyek így magasan a főág, a Yosemite-völgy felett végződnek, s a patakok vízeséseket létrehozva ékeznek a völgybe. Az El Capitan szomszédságában a Yosemite-vízesés 739 m-ről zúdul alá, s ezzel a második legmagasabb vízesés a világon. A parkbéli második helyezett, a Snow Creek-vízesés “mindössze” 652 m.

A Yosemite-vízesés

A nemzeti park növényzetének legnagyobb értéke a hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum), amely a parkban három csoportban él. Bár a Giant Grizzly a maga 63 m magasságával nem fér bele a legmagasabb hegyi mamutfenyők tízes listájába (a Sherman tábornok fája 83,79 m magas fa a legmagasabb, s a Sequoia Nemzeti Parkban áll), 2700 évével egyike a Föld legidősebb élőlényeinek. A mamutfenyők szaporítása érdekében a park dolgozói időről időre mesterséges erdőtüzeket keltenek, mert a hőhatás szükséges a magok elhullásához.

A nagy szintkülönbségek kedveznek a változatos növényvilág megjelenésének. A mamutfenyőn kívül él itt festőtölgy, tömjéncédrus és sárgafenyő, a magasabban fekvő részeken pedig üde hegyi rétek találhatóak, amelyek a növényfajok 40 %-ának adnak otthont.

A területről már a 19. században eltűnt a névadó grizzly, és vele szinte egy időben a farkas is. A park ennek ellenére gazdag állatvilággal rendelkezik. A medvéket továbbra is képviseli a baribál vagy fekete medve, amely a mosómedvével együtt élenjár a látogatók által otthagyott élelem eltüntetésében. A háborítatlan területeken él a sierrai vörös róka, a puma és a hegyi oroszlán. A mamutfenyőkön él a chickaree-mókus, amely a fenyőmagokkal táplálkozik.

A Yosemite Nemzeti Park az év minden részében kínál élményeket a turistáknak. Tavasztól őszig a természeti szépségek kedvelői, télen pedig a téli sportok kedvelői találják meg a számukra megfelelő időtöltést. A parkban több mint 1000 km hosszú turistaút kanyarog, de csak kevés turista merészkedik távolabb a centrumoktól. A látogatók 90 %-a csak a park területének mindössze 1 %-át ismeri meg.