Vernor Vinge

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Vernor Steffen Vinge (Waukesha, Wisconsin, Amerikai Egyesült Államok, 1944. február 10.) matematikus, számítógép-tudós és tudományos-fantasztikus író, akit legtöbben a A Fire Upon the Deep (Tűz az erődben) című Hugo-díjas novellája és 1993-ban megjelent Technológiai szingularitás ^[1] című esszéje által ismernek. Esszéjében arról érvel, hogy a korunkban tapasztalható exponenciális technológiai változás el fog érni egy pontot, amely következményeit nem tudjuk megjósolni.

Tartalomjegyzék 1 Főbb művei 1.1 Novellák 1.2 Gyűjtemények 2 Lábjegyzet 3 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Főbb művei

Első, Apartness (Távolság) című írása 1965-ben jelent meg az Analog Science Fiction magazinban. Ezt követően, az 1960-as években és az 1970-es évek elején számos írása jelent meg sci-fi magazinokban, többek között a Grimm’s World (Grimm világa) (1969) és a The Witling (Okostojás) (1975) című novellái.

A True Names (Igaz nevek) című 1982-ben megjelent művéért kapta az első nagyobb elismerést. Ez egyike az első történekeknek, amelyekben a kibertér – ami később központi szerepet játszott William Gibson, Neal Stephenson és más cyberpunk írók történeteiben – fogalma teljesen kidolgozottan jelenik meg.

Következő két novellája, The Peace War (A béke háború) (1984) és a Marooned in Realtime (A valós idő foglyai) (1986) – többek között – áthatolhatatlan energiamezőket létrehozó technológiák hatásaival foglalkozik. E két írás alakította ki Vinge-ről a ötleteit kiemelkedően kreatívan, logikusan és újszerűen felhasználó író képét. Mindkét könyvét nevezték Hugo-díjra, de akkor azokat William Gibson és Orson Scott Card kapta.

E két novella, és a True Names kihangsúlyozta Vinge érdeklődését a technológiai szingularitás iránt. A True Names egy a Szingularitáshoz nagyon közel álló világban játszódik. A The Peace War világában a Szingularitást az említett energiamezőkkel tudták elhalasztani, míg a Marooned in Realtime egy csoport történetét írja le, akiknek sikerült a Szingularitás hatását elkerülni.

Vinge 1992-ben kapta meg első Hugo-díját a A Fire Upon the Deep című novellájáért. A történet egy olyan galaxisban játszódik amely „gondolati zónákra” osztódik. Minél távolabb kerülünk a galaxis középpontjától, annál magasabb szintű technológiákat érhetünk el, mert egyre nagyobb sebességű – egy határ után a fénysebességnél is nagyobb – információátvitel válik lehetővé. A Föld a „lassú zónában” helyezkedik el, ahol a fénysebesség nem léphető át. A könyv nagyobb része viszont az „Odaát” (The Beyond) nevű zónában játszódik, ahol a fénysebesség átléphető, de a Szingularitás még itt sem következhet be, mivel ahhoz még nagyobb sebességű információátvitelre lenne szükség. (Ilyen zóna is megjelenik a könyvben.) Ebben az univerzumban Vinge egy hagyományos sci-fi-t írhatott anélkül, hogy ellentmondjon saját elképzelésének a technológiai fejlődésről, mely szerint a könyvben szereplő technológiáknak ki kellene váltaniuk a Szingularitást. A könyv számos más új ötletet is tartalmaz, egy egyedien gazdag és összetett univerzumot és történetet mutatva be.

Az A Deepness in the Sky (Mélység az égben) (1999) az A Fire Upon the Deep története előtt játszódik 30 000 évvel. Több, egymással versengő csoport történetét írja le, ahogy azok a Lassú Zónában egy technológiailag gyorsan fejlődő idegen kultúra kihasználásáért küzdenek. Az A Deepness in the Sky 2000-ben kapott Hugo-díjat.

Szintén Hugo-díjat kapott a Fast Times at Fairmont High (Gyors idők a Fermontban) (2002) és a The Cookie Monster (A sütiszörny) (2004) című novelláiért.

Vinge 2002-ben hagyta abba a tanítást a San-Diego-i állami egyetemen, azóta idejét az írásnak szenteli.

Volt felesége, Joan D. Vinge , akitől 1979-ben vált el, szintén ismert sci-fi író.

[szerkesztés] Novellák

• Grimm's World (1969), átdolgozva Tatja Grimm's World címmel (1987)
• The Witling (1976)
• The Peace War (1984)
• Marooned in Realtime (1986) (E két novella az Across Realtime című gyűjteményben is megjelent.)
• A Fire Upon the Deep (1992)
• A Deepness in the Sky (1999)
• Rainbows End (előkészületben)

[szerkesztés] Gyűjtemények

• True Names and Other Dangers ISBN 0-671-65363-6
  • „Bookworm, Run!” (Könyvféreg, fuss!)
  • „True Names”
  • „The Peddler's Apprentice”
  • „The Ungoverned”
  • „Long Shot”
• Threats... and Other Promises ISBN 0-671-69790-0
  • „Apartness”
  • „Conquest by Default”
  • „The Whirligig of Time”
  • „Gemstone”
  • „Just Peace”
  • „Original Sin”
  • „The Blabber”

• Across Realtime
  • „The Peace War”
  • „The Ungoverned”
  • „Marooned in Realtime”

• True Names and the Opening of the Cyberspace Frontier ISBN 0312862075 (tartalmazza a „True Names”-t és mások által írt esszéket)

• The Collected Stories of Vernor Vinge ISBN 0312873735 vagy ISBN 0312875843
  • „Bookworm, Run!”
  • „The Accomplice”
  • „The Peddler's Apprentice”
  • „The Ungoverned”
  • „Long Shot”
  • „Apartness”
  • „Conquest by Default”
  • „The Whirligig of Time”
  • „Bomb Scare”
  • „The Science Fair”
  • „Gemstone”
  • „Just Peace”
  • „Original Sin”
  • „The Blabber”
  • „Win A Nobel Prize!”
  • „The Barbarian Princess”
  • „Fast Times at Fairmont High”

[szerkesztés] Lábjegyzet

1. ↑ The Coming Technological Singularity: How to Survive in the Post-Human Era, 1993

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• „The Cookie Monster” (A sütiszörny), részlet a Hugo-díjas novellából az Analog Science Fiction weboldalon.
• ISFDB Bibliográfia: Vernor Vinge
• Vernor Vinge kategória a google-on