V. Leó bizánci császár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
V. (Örmény) Leó (uralkodott 813. július 11. – 820. december 25.) a Bizánci Birodalom császára, I. Mihály hadvezére és hatalmának megdöntője volt. Uralkodásának legjelentősebb eseménye a képrombolás felújítása volt, ami miatt végül meggyilkolták.
[szerkesztés] Egy beteljesült jóslat
Az örmény Leó már 803-ban is részt vett az I. Niképhorosz ellen lázadó Bardanész mozgalmában, amikor állítólag egy öregember megjósolta felettese kudarcát, illetve azt, hogy jómaga és tiszttársa, Amorioni Mikhaél majd el fogják érni azt, amit Bardanész nem. A jóslat később beigazolódott, ugyanis a 813-as verszinkiai csata során nagyrészt az ő anatóliai csapatainak megfutamodásának volt köszönhető a bizánciak veresége, amely megingatta I. Mihály pozícióját. Július 11-én Leó letette a trónról és száműzte Mihályt.
Leó Niképhorosz és Mihály alatt tüntette ki magát, mint tábornok, megnyerve ez utóbbinak a 812-es, arabok ellen vívott háborút. 813-ban átvezényelték a bolgár frontra, ahol a katonák elégedetlenségét kihasználva cserbenhagyta császárát, fellázadt ellene, és letette trónjáról. Bitorlását a bolgárok ismételt legyőzésével igazolta meg (814-820). A képtisztelők és a paulikiánus (bogumil) eretnekek elleni intézkedései jelentős ellenzék kialakulását vonták maguk után. Egy Leó ellen szerveződő, annak barátja, Pszellosz Mihály által vezetett összeesküvés felgöngyölítése és vezetőjének bebörtönzése után a császárt a császári kápolnában gyilkolták meg karácsony előestéjén.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. Budapest, Osiris, 2003. ISBN 9633893836
| Előző uralkodó: I. Mihály |
Bizánci császár 813 – 820 |
 |
Következő uralkodó: II. Mihály |
Based on work by