V. Boleszláv lengyel fejedelem

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szemérmes Boleszláv - Jan Matejko ceruzarajza

V. Boleszláv lengyel fejedelem (Szemérmes Boleszláv, lengyelül Bolesław V Wstydliwy), született 1226. június 21-én, meghalt 1279. december 7-én. Fehér Leszek és Grzymisława fia, Igazságos Kázmér unokája, krakkói és sandomierzi herceg (1233-tól).

[szerkesztés] Családfa

4. Igazságos Kázmér †1194 május 5.
	2. Fehér Leszek †1227 nov. 24.
5. Znojmói Heléna †1202 és 1206 között
		1. Szemérmes Boleszláv †1279 dec. 7.
6. Ingwar Łucki
	3. Grzymisława Łucka †1258
7. ismeretlen

Apja halálakor Mazóviai Konrád anyjával együtt bebörtönözte először Czerskben, majd Sieciechówban. A szökésben segítette Klemens z Ruszczy főúr. 1239-ben az akkor 13-éves Boleszláv feleségül vette az 5-éves magyar királylányt, Kingát, IV. Béla lányát. 1241-ben a tatárjárás alatt családjával együtt Magyarországra menekült. Nagybátyja, Mazóviai Konrád az 1243. évi suchodołi csatában elszenvedett veresége után krakkói herceg lett.

Városi jogokat adott 1257-ben (magdeburgi mintára) Krakkónak és más városoknak is, mint pl. Koprzywnicának az 1268. december 8-i oklevéllel. A krakkói püspökkel együtt elindította Szczepanowi Szent Szaniszló, a lengyel királyság patrónusának kanonizálását.

1264-ben legyőzte a jatvingokat és ruszin szövetségeseiket, ezzel biztosítva a hercegség keleti határait. 1260-ban katonai segítséget nyújtott magyar szövetségeseinek a csehekkel folytatott háborúban Morvaországban. Gondoskodik az egyház érdekeiről, számos gazdasági és jogi privilégiumot ad többek között a koprzywnicai cisztereknek 1262-ben és 1277-ben.

Utód nélkül halt meg tekintettel a tiszta házasságra, melyben feleségével, Kingával élt. A krakkói ferences templomban temették el.