Und
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Győr-Moson-Sopron |
| Kistérség | Sopron–Fertődi |
| Rang | község
|
| Terület | 6,79 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 9464 |
| Körzethívószám | 99 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Und község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az Alpokalján, a mai országhatár közelében, Sopronhorpács és Zsira között helyezkedik el. Egyutcás, fésűs beépítésű település. Sokáig nehezen megközelíthető helység volt, ma is távol esik a nagy forgalmú utaktól. Vasútról a 9 km-re levő Lövőn át érhető el a Szombathely-Sopron vasútvonalon. Néhány kilométerre van a Sopront a Balatonnal összekötő 84-es főúttól, a menetrend szerinti autóbusz a községben áll meg. Legközelebbi városok Sopron és Kőszeg.
[szerkesztés] Története és mai élete
Első írásos említése 1265-ben történt „Vnd” néven, személynévből. A tatárjárás után horvátok települtek ide Zágráb környékéről. Az Osl és a Pok-nemzetségből leszármazott családok birtoka volt a középkorban. 1408-ban mezőváros. A16. század első felében a Pokyak fészke, de 1543 óta birtokuk az Ostffyak kezére került.1541-ben Gróf Bernát már az Ostffyaktól vásárolt tekintélyes birtokrészeket. Ostffy Tamásnak 1549-ben majorüzeme volt, 1564-ben újból két jobbágytelket vett hozzá. 1588-ban említik az adólajstromok a papok házát. 1596-ben a Pokyak vissza-követelték birtokrészüket az Ostffyaktól, az országgyűlés Nádasdy Ferenc főkapitányt bízta meg az ügy kivizsgálásával. Ennek nyomán az Ostffyak helyét a Pokyak leszármazottai foglalták el. Salamonfa földesura, Rátky Meny-hért a 16. század végén öröklés jo-gán ült az egykori Gróf-tulajdont képező ingatlanok birtokába. A lakosság a 16. századi nagy horvát bevándorlás idején lett horváttá, azóta évszázadokon keresztül el-árasztotta a szomszédos falvakat horvátokkal. Zsira, Horpács horvát családnevei sok egyezést mutatnak az undi családnevekkel. A Rátky és a Poky-családok bírták a falut a 17. században is. 1622-ben 34 ház la-katlan. 1635-ben Rátky György birtokában vannak az úrbéresek, a Poky-család kezén pedig a major. Und a 18. században népes település, 50 jobbágytelekkel és 17 zsellérháztartással. 1738-ban országos vásártartási jogot kapott a telepü-lés. Főleg köznemesek a birtoko-sok. 1750-ben épült az első temp-lom. Az 1700-as évek végén nagy tűzvész pusztította el a falut, ez-után épült fel a dombosabb mai he-lyén. 1871-ben iskolát létesítettek a falu-ban. 1939-ben bevezették a villanyt. A trianoni békeszerződést követően 1920-tól határmenti község. A két világháború között a gróf Zichy-Meskó Jakabnak volt Undon nagybirtoka. A világgazdasági vál-ság Undra is nehéz napokat hozott. A legszegényebbek Ausztriába jártak részes munkára. Többen a fa-luból nyírfa seprűt készítettek, azokat árulták és gyümölccsel piacoztak. Iparosuk több is volt: bognár, kovács, asztalos, cipész, vendég-lős, boltos. 1945-ben 77 földigénylő 140 kh. földet kapott, de a falu lakóinak megélhetését ez sem biztosította. A szorgalmas undiak már az elmúlt századokban is átjártak Ausztriába dolgozni, 1945 után ezt nem tehet-ték meg, ezért az itthoni nagyobb építkezéseken vállaltak munkát. 1950-ben tsz alakult, amelyet 1959-ben Új Élet Tsz néven újjászervezték. 1958-ban bővítették az iskolát, 1961-ben napközi otthonos óvoda épült. 1984-ben a járási rendszer megszűnésével Und a nagyközségi közös tanáccsal rendelkező Sopronhorpács egyik társközsége lett és csak 1990-ben nyerte vissza önállóságát. Az undiak szeretettel ápolják szo-kásaikat és hagyományaikat: a má-jusfa állítást, pünkösdölést, lakodalmi és újévi köszöntőket, a horvát nyelvet, táncokat és a népviselet emlékeit. Megoldották a gyerekek anyanyelvi oktatását, a könyvtár-ban a horvát irodalom alkotásaiból válogathatnak eredeti nyelven. Ki-épült és fejlődik a település lakóit ellátó egészségügyi, kereskedelmi és kulturális alapszolgáltatások rendszere. Legnépszerűbb sport a labdarúgás, az undi csapat a soproni körzet legjobbjai között szerepel.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A Szent Márton templom egyhajós, egytornyos, igénytelen barokk épület, amely 1750-ben épült. Szentélyét 1865-ben megtoldották. Előtte magas oszlopon Szentháromság szobor áll. A szoborcsoport 18. századi oszlopa 1868-ból származik. A temető bejáratánál pilléren álló tabernákulumban domborművű feszület látható, fölötte kereszt. A falu szélén Madonna szobor áll. A Fő utcában és a Fülesi úton műemlék jellegű régi lakóházak vannak.
Based on work by