U és Ezinu
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
U és Ezinu (címváltozat az istenek másik olvasatával: Lahar és Asnan), sumer költői mű, vetélkedés a Juh (sumer nyelven U vagy Lahar) és a Gabona (Sumer nyelven Ezinz vagy Asnan) között. A mű keletkezési ideje az i. e. 3. évezred - i. e. 2. évezred fordulójára tehető.
A műben mind a juh, mind a gabona istenként jelenik meg, azonban deifikációjuk csupán alkalmi. A vetélkedés a sumer mezőgazdaság két legfontodabb tényezőjét, a gabonatermesztést és a juhtenyésztést állítja szembe egymással. A bevezetés az istenek halmán játszódik le, a nagy istenek számára nem elég az ott termő táplálék, ezért megteremtik az embert, hogy legyen, aki élelmüket nagy mennyiségben megtermeli. (lásd még Enki és Ninmah) Ugyancsak a nagy istenek iktatják isteni méltóságba a Juh-istent és a Gabona-istent (mint Gudea templomépítési himnuszában Ningirszu a neki alárendelt gazdálkodási istenségeket). U és Ezinu vetélkedése a sumer mezőgazdaság magasztalása. Még a vetélkedő ellentét sem szoríthatja háttérbe összetartozásukat:
- Ha a porba hullt szegényhez mennek, bőséget visznek,
- ha ők ketten bárhol megjelennek,
- a házba súlyos gazdagságot visznek;
- amely földre lépnek, jóllakatják,
- amely földön megmaradnak, ellátják,
- Enki, Enlil szivét boldoggá teszik.
A mű több példányban is fennmaradt, ez korabeli népszerűségét bizonyítja.
[szerkesztés] Források
A sumer irodalom kistükre (Budapest, 1970)