Tusnád
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tusnád (románul Tuşnad Sat): falu a mai Romániában Hargita megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Csíkszeredától 25 km-re délkeletre az Olt bal partján, a Csomád északi előterében fekszik. Újtusnád és Csíkverebes tartozik hozzá. A Nagytusnádnak is nevezett falu három részből: Szerethszeg, Sántaszeg és Alszegből tevődik össze, az Olton túli Tusnádújfalu csak 1822-ben egy tűzvész után keletkezett.
[szerkesztés] Nevének eredete
Népies magyarázata abból indul ki, hogy környékén sok volt a tó és a nád. Valójában a szláv tozno (= zavaros) szóból származhat és eredetileg víznév volt.
[szerkesztés] Története
Határában a Vártetőn vaskori és kora középkori vár nyomai látszanak 1421-ben Kézdi Balázs székely serege itt verte vissza a török támadását. Neobarokk temploma 1802 és 1824 között épült egy Árpád-kori kápolna helyére. 1822. szeptember 11-én nagy tűzvész pusztított a faluban. 1849. július 29-30-án csata zajlott itt a honvédsereg és az oroszok között. Ferenc József császár 1852. évi látogatása után Gr. Mikes Benedek és Br. Szentkereszti Zsigmond részvénytársaság szervezésével újraindította a fürdõ életét. 1910-ben Tusnádújfaluval együtt 2285 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 904 lakosából 820 magyar, 62 cigány és 22 román volt.
[szerkesztés] Látnivalók
- Várromok a Vártetőn.
- Határában több borvízforrás is található.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1769-ben Kovács Miklós erdélyi püspök.
- Itt született 1837-ben Imets Fülöp Jákó kanonok, író, költő, történész.
- Itt született 1856. augusztus 29-én Bíró Lajos néprajzkutató.
- Itt született 1893-ban dr. Ábrahám Ambrus biológus, akadémikus.
Based on work by