Turizmus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A turizmus vagy idegenforgalom az a tevékenység, amikor az emberek szabadidejüket a szokásos környezetükből kiszakadva, attól eltávolodva töltik el; ismert vagy ismeretlen, rendszerint távoli helyekre utazva.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Turizmus
Az idegenforgalom helye a világban, mint a gazdaság húzóágazata
Az idegenforgalom a világgazdaság első legnagyobb három ágazata között szerepel az energiaipar és az autóipar mellett, s az ezrdefordulóra a világ első számú iparágának jósolták már az 1990-es évek elején. 1992-ben például 476 millió fő vett részt a nemzetközi turizmusban, ők együttesen 279 milliárd USD összeget költöttek el. A belföldi turizmus összegét is hozzátéve ugyanebben az esztendőben 3 300 milliárd USD összegre rúgott az utazók által idegenforgalomra kiadott összegek nagysága. Becslések szerint 2005-2010 között a turisztikai forgalom akár megtízszereződhet.
Az idegenforgalom gyorsítja az egyes államok gazdasági növekedését, növeli az állami bevételeket és hat a tőkebefektetésekre is. Emellett fontos munkahelyteremtő ágazat. Javítja az egyes államok fizetési mérlegét, a világkereskedelemben 7%-ban részesedik. Multiplikátor hatású, a kereslet továbbgyűrűzését teszi lehetővé a közlekedésben, a szállodaiparban, a vendéglátásban. Növekedése állandó, mindig emelkedő tendenciát mutat.
A turizmus definíciója
A turizmus (vagy: idegenforgalom) legtöbb fajtája a modern ember védekezése a civilizációs stressz ellen: a szabadidő olyan eltöltését jelenti, amikor a városi ember elhagyja a mesterségesen alakított környezetét és megpróbál természetesebb környezetbe eljutni, és ott gyalogolni: az ilyen tevékenységet természetjárásnak nevezzük.
Másik fő fajtája az idegen vagy ismeretlen kultúrákkal való ismerkedés céljából történő utazás, amikor az ember egy ismeretlen helyre, országba, földrészre utazik, és az ottani emberekkel, városokkal, kulturális szokásokkal ismerkedik. Ennek a neve (programokat kínáló), szervezett idegenforgalmi turizmus.
[szerkesztés] Az idegenforgalom csoportjai
A turizmust magát több szempont szerint csoportosíthatjuk:
Külső megjelenése szerint:
- Belföldi (belföldön végzett)
- külföldi (külföldön végzett)
Időtartama szerint:
- hosszú turizmus, azaz, minimum 4 vendégéjszaka eltöltése idegen helyen
- rövid turizmus, azaz tranzit jellegű, átutazó vagy közeli helyre tartó, hétvégi és rokoni látogatások.
Évszak szerint:
- nyári - téli - tavaszi - őszi turizmus.
Létszám szerint:
- egyéni idegenforgalom - egyéni utazással szervezett
- társas turizmus - csoportos utazással szervezett (pl. klubok, intézmények együttes utazása)
- tömegturizmus
- single turizmus (egyedülállók utazása)
Életkor szerint:
- például: ifjúsági turizmus, nyugdíjas turizmus
Közlekedési eszközök szerint:
- repülős - autóbuszos - hajós - autós turizmus
Szállás szerint
- a szállás kategóriáit az egyes államok rendelkezései, törvényei határozzák meg, így lehet a szabadságot kempingben is eltölteni, de utazhatunk akár 6*-os luxushotelbe is
Gazdasági mérlegre hatása szerint, vagy az utazás iránya szerint:
- aktív turizmus - az adott országba való beutaztatás
- passzív turizmus - az adott országból való kiutaztatás
- Belföldi turizmus
Fizetési formák szerint:
- itt említhető meg a kedvezményes vagy akciós utaztatás előfoglalási (first minute), utolsó pillanatban foglalt (last minute) utaztatás
- ide tartozik a támogatott, vagy ún. szociálturizmus
Szociális környezet szerint:
- besorolható ide a luxusturizmus, vagy akár az élményturizmus is.
Az utazás motivációja szerint: E motívumok igen különbözők és sokszínűek. Szerepel közöttük a pihenés, a kultúra és művelődés igénye, de lehet társadalmi jellegű (mint a rokonlátogatás), gazdasági indíttatású (mint a kiállítások, vásárok megtekintése) és akár politikai is (mint a diplomaták utazása). Tematikája, motívuma szerint létezik:
- üdülőturizmus (nyaralás, téli pihenés)
- kulturális turizmus (körutazás, csillagtúra, városlátogatás)
- gyógyturizmus, wellness
- vallási turizmus (zarándokút)
- kongresszusi turizmus (konferencia, kongresszus, kiállítások)
- sportturizmus (sítúra, lovasturizmus)
- ökoturizmus
- kalandturizmus: A turizmus extrémebb fajtái közé tartozik, célja a különlegesen veszélyes élmények (dzsungel-túlélőtúra), a társadalomból való kiszakadás (kis tengeri sziget).
[szerkesztés] A turizmus rendszere
Lásd másik szócikkben.
[szerkesztés] Az idegenforgalom változását befolyásoló tényezők
Az idegenforgalom növekedését vagy csökkenését sok tényező együttes hatása befolyásolja. Pozitív irányú a változás akkor, ha a társadalomban nő a rendszeres személyi jövedelem, ha stabil az ország pénzneme és ha növekszik a konjukturális helyzet. Negatívan befolyásolja a turizmus növekedését az ipari termelés visszaesése, a bérstop, az instabil pénznem illetve a különböző vis maior események (háború, terrorizmus, természeti katasztrófák).
Az idegenforgalom alapvetően megváltozott az Internet használatával. A világháló szabad utat biztosít a szabad szerkesztésben, nézegetésben, programok összeállításában és lefoglalásában. Ezt a változást a repülőtársaságok és a szállodaláncok hamar fel is fedezték. Ma már a vendégek nagy része olcsó "fapados" budget flights rendszerben érkeznek (ez többszörösére növelte az angol turisták számát Magyarországon), olcsó hétvégi szállodai tarifákat alkalmaznak részükre a szállodák. Ma már idegenvezetőt is keresnek privat guide rendszerben, akik saját autójukkal is nyújthatnak szolgáltatást.
[szerkesztés] Az idegenforgalom szakmai követelményei
A szakmát középiskolai és főiskolai szinten is oktatják: fontos része a programnak az idegennyelv tanulás, a jogi, pénzügyi, számviteli és adózási ismeretek elsajátítása is. Az utazásszervezés munkájához szükséges alapvető kritériumok: Ismerni kell a magyar idegenforgalmi célkitűzéseket és az ezekhez kapcsolódó szabályokat, az idegenforgalmat érintő jogszabályokat és hatósági előírásokat, a vállalat üzletpolitikai irányelveit, ügyviteli rendjét, a cég szerződéseit az egyes szolgáltatókkal. Figyelemmel kell kísérni azoknak a relációknak, desztinációknak a gazdasági és politikai viszonyait, földrajzát, kulturáját, melyekkel a szervező foglalkozik, és naprakész információkkal kell rendelkezni.
Az idegenforgalomhoz szorosan kapcsolódó tevékenységek:
- a közlekedés
- a vendéglátóipar
- a szállodaipar
- a programszervezés
- banki tevékenység: valuta, deviza vétele és eladása
[szerkesztés] Forrás
- Molnár Gabriella: Általános utazásszervezés (Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola jegyzete, Budapest, 1996)
Based on work by