Turán

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A további jelentéseket lásd a Turán (egyértelműsítő lap) oldalon.

Tartalomjegyzék 1 Az ókori Turán 2 A név eredete 3 Turáni-alföld 4 Turáni embertípus 5 Turáni népek és nyelvek 6 A magyarság turáni jellege 7 Lásd még 8 Külső hivatkozások 9 További irodalom

[szerkesztés] Az ókori Turán

Turán legendás ókori ország volt, amely a letelepedett iráni népektől északra, az Oxus folyón túl elterülő közép-ázsiai sztyeppék vidékét foglalta magában, ahol a lovasnomád népek éltek.

[szerkesztés] A név eredete

A kifejezés a perzsa nyelvből származik. A Sáhnáme (Királyok könyve), a perzsa irodalom leghíresebb és számos ázsiai országban máig népszerű műve, amely a 10. században született, a következőképpen írja le, hogy Feridún király, a perzsák első sahja hogyan osztotta fel birodalmát három fia között:

"Elsőbben is Szelmet hívta elő s neki
Rúmnak birodalmát s Khavert szemelte ki...
Másod szeren Turánt adta vala Túrnak,
Turk nép és Csin felett őt tevé meg úrnak...
Ireds került sorra legvégül; az atyja
Néki az Irán föld urodalmát adja."
                            (Radó Antal fordítása)

[szerkesztés] Turáni-alföld

A Turáni-alföld a mai Közép-Ázsia nagy részére kiterjedő, sztyeppékkel borított síkság.

[szerkesztés] Turáni embertípus

Az embertan (fizikai antropológia) megkülönbözteti a turáni vagy turanid embertípust. Ez az emberi rasszok (emberfajták) egyike, amely az europid és mongolid nagyrasszok közötti átmeneti formának tekinthető. Tiszta formájában Belső-Ázsia egyes területeinek lakóira jellemző, de más típusokkal keveredve számos ázsiai és európai embercsoportnál kimutatható.

[szerkesztés] Turáni népek és nyelvek

A hajdani eurázsiai lovasnomád népek kulturális, antropológiai és részben nyelvi alapú csoportosítása. Főleg a 20. század első felében volt elterjedt, de ma is használják. A csoportosítás alapja az a megfigyelés, hogy a hajdani eurázsiai sztyeppei lovasnomád népek mindmáig számos közös kulturális és nyelvi vonást őriznek.

A turáni népek közé a következőket sorolták: török vagy türk népek (ujgurok, kazahok, oszmán-törökök, kipcsakok, stb.), szkíták (szittyák), hunok, avarok, mongolok, mandzsuk, magyarok és a finnugor nyelvű népek. Később a japánokat is idesorolták, a japán nép eredetére vonatkozó felismerések alapján.

A turáni nyelvek fogalmát a mai összehasonlító nyelvészet nem használja. Azonban hasonló értelmű az urál-altáji nyelvcsalád fogalma, amely modern elméletként a 20. században jelent meg. Ez nagyrészt ugyanazokat a nyelveket foglalja magába, azzal a különbséggel, hogy az urál-altáji nyelvcsaládba sorolt nyelvek rokonságát a rendszeres hangmegfelelések elemzésével és más tudományos nyelvészeti módszerekkel vizsgálják.

[szerkesztés] A magyarság turáni jellege

A magyar népnek a turáni népek közé sorolását alátámasztotta a török népekkel való ismert nyelvi-történelmi kapcsolataink mellett számos zenei, néprajzi, életmódbeli párhuzam, továbbá történeti hagyományaink hun-magyar azonosságtudata. A 70-es évektől Kiszely István antropológus vizsgálta a honfoglaló magyarság és a mai magyar lakosság embertani jellegét, és a turanid típus markáns jelenlétét mutatta ki más európai népekhez képest. Kiszely István újabb kutatásai a DNS elemzés legkorszerűbb módszereivel genetikai kapcsolatot mutattak ki a magyarok és a nyugat-kínai sárga ujgurok között.

[szerkesztés] Lásd még

• Turanizmus

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Schmidt József: Turánizmus, Nyugat, 1925. 20. szám
• Sáhnáme, a királyok könyve (részlet)
  
• Dr. Baranyi Tibor Imre: Turán

[szerkesztés] További irodalom

Kiszely István: Embervilág. A Föld benépesülése és mai lakói, Egyetemi jegyzet az ELTE Bölcsész Karán, Bp. 1991.
Kiszely István: A magyar ember. A Kárpát-medence embertörténete I-II., Püski Könyvkiadó, Bp. 2004.