Tukulti-Ninurta-eposz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tukulti-Ninurta-eposz (modern cím), akkád költői mű I. Tukulti-Ninurta asszír király (i. e. 13. század első harmada) Babilón elleni hadjáratáról.
Hat táblájának mindegyike önálló szerkezeti egységet alkot:
1. tábla: Babilón istenei haragra gerjednek az esküszegő IV. Kastilias babilóni király ellen, és elhagyják templomaikat.
2. tábla: Tukulti-Ninurta emberei foglyul ejtenek néhány babilóni kereskedőt, és elveszik tőlük királyuk levelét. Tukulti-Ninurta szabadon engedi ugyan a kereskedőket, de a levelet Samas napisten elé tárja, így bizonyítva Kastilias hitszegését (a levélben nyilván hettita segítséget kért).
3. tábla: Asszíria hadat üzen Babilónnak, Kastiliast egy előjel a csata előtt megzavarja, s az ütközet elején harci szekerével elszáguld.
4. tábla: Tukulti-Ninurta elfoglalja Kastilias országát, de a legyőzött ellenség ellentámadásra készül.
5. tábla: Asszíria egy villámháborúban végez Kastiliasszal, harcoló seregét maguk az istenek vezetik.
6. tábla: Babilónia kincseit (köztük agyagtáblákat is) Asszíriába szállítják. Az eposzt Tukulti-Ninurta magasztalása zárja.
A költemény hiteles történeti tényeket dolgoz fel. Szerkezete az első példa az akkád irodalomban arra, hogy a táblák egyben kompozíciós tagoló funkcióval is rendelkeznek (lásd még: Gilgames-eposz). Tukulti-Ninurta az asszír katonaállam eszményi hőse. Az eposz a királyt nem emberfelettinek ábrázolja, ez rontaná a mű propagandisztikus hatását: inkább az istenek kegyeltjének, aki tökéletes hős lévén maga mellé állíthat minden erőt. Az ellenfél, Kastilias király gyáva, ígérgető és hősködő alak, megvetésre méltó. Kettejükön kívül csupán az arctalan tömeg szerepel a műben.
Az eposz talán még Tukulti-Ninurta életében keletkezett, esetleg a Kr. e. XII-XI. század fordulóján, I. Tukulti-apal-Ésarra korában, amikor a Babilón elleni háború ismét aktuálissá vált.
Tukulti-Ninurta alakja a késői utókorra is hatást gyakorolt: az ő neve torzult a görög íróknál Ninosz király nevévé, s a felnagyított történelmi legendákból a kedvelt „babilóniai történetek” férfi főszereplőjévé (Hérodotosz, Diodórosz, stb.) Másfelől az ószövetségi Nimród király (Genesis 10:8 - 12) köszönheti nem csupán nevét, de mondáját is az asszír királynak; jelzője, „a nagy vadász”, Assur isten nyilazó képmására, vándorlása pedig az eposzban leírt hadjáratra utal.
[szerkesztés] Források
A sumer irodalom kistükre (Budapest, 1970)
Based on work by