Tenyésztőreaktor
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A tenyésztőreaktor olyan atomreaktor, amely több nukleáris tüzelőanyagot állít elő, mint amennyit elhasznál. A láncreakciót ez esetben gyors neutronok tartják fenn, így szükségtelen a neutron moderátor alkalmazása. Az ilyen reaktor beindításához 15-20 százalékra dúsított urán szükséges, de ha egyszer beindul, akkor saját magának állítja elő a tüzelőanyagot.
A tüzelőanyag 20% plutónium-dioxid (PuO2) és 80% urán-dioxid (UO2). A plutónium hasadóképes, és leginkább gyors neutronokkal lehet hasítani. A hasadásból kapott neutron is gyors, így a kör bezárult. A reaktormagot tiszta 238-as urániummal veszik körül, ami neutronbefogással (és két béta-bomlással) 239-es plutóniummá alakul. Ezt később feldolgozzák, ezáltal kinyerve a plutóniumot, amit azután tüzelőanyagként lehet alkalmazni.
A tenyésztőreaktorok gyakran folyékony fémet használnak hűtőanyagként. A leginkább használt fém a nátrium, de kisebb erőművekben NaK és ólom is alkalmazásra kerül. Régebbi típusokban higanyt is használtak. A higany és a NaK előnye, hogy szobahőmérsékleten is folyékonyak, tehát jól megfelelnek a kísérleti berendezéseknek, míg a nagyteljesítményű erőművek esetében ez lényegtelen.