Tarjánpuszta

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.50379° k. h. 17.78869°

**Tarjánpuszta**

Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Győr-Moson-Sopron
Kistérség	Pannonhalmi
Rang	község
Terület	8,44 km²
Népesség
Összesen: 390 fő (2001) Népsűrűség: 46,21 fő/km²
Irányítószám	9092
Körzethívószám	96
Térkép é. sz. 47.50379° k. h. 17.78869°	település Mo. térképén

Tarjánpuszta község Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmi kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Tarjánpuszta Győr-Moson-Sopron megye délkeleti részén található, a megyeszékhelytől 25 kilométerre. A településtől északra helyezkedik el országunk egyik nevezetessége, a Pannonhalmi Apátság és vár. A községnél fakad a Pándzsa ér, mely a Ravazd alatti Béla-kútból megduzzadt vízével siet Győr felé a Rábába.

A helység köz- és vasúton is megközelíthető. A 82-es számú főútról a Ravazdnál lévő leágazásnál érhető el, valamint a Győrből Veszprémbe vezető vasútvonal mentén találhataó a település.

[szerkesztés] Története és mai élete

A falu télen

Tarjánpuszta elnevezése egy Árpádkori falu nevét őrzi. Tarian a mai Ravazd községtől délkeletre feküdt, s már 1086-ban olvashatunk róla a Bakonybéli Apátság birtokainak összeírásáról szóló oklevélben. III. Béla 1137-ben a Szent-Mártoni Apátságnak ajándékozta a Roz (Ravazd) és Toryán falu közötti földet legelőkkel és szántókkal együtt. A XIII. században III. Ince pápa 1216. évi bullájában történik még említés a településről, majd III. Honorius és IX. Gergely birtokösszeíró levelében szerepel Toryán néven.

A tatárjárás előtt a falunak három birtokosa volt: a király, a bakonybéli- és a pannonhalmi apát. Később több család szerzett tulajdont itt. 1492-ben kelt oklevélben találkozunk a Picsordiak nevével, akik néhány nemessel együtt gazdálkodtak a birtok egyik felében, a másik felében pedig a szentmártoniak. A XV. század végén egyesülhetett a két rész, ugyanis az ekkor keletkező összeírások már csak egy helységet említenek, Tarjánt. A mohácsi vész utáni török támadások elpusztították a települést, melynek helyén többé önálló falu nem alakult ki. Csupán kisebb lakott helyek tűntek fel az apátsági birtokon. Az 1609. évi adóösszeírás pusztaként említi, s később sem tudott tartósan benépesülni. Az elpusztult Tarján helyén maradt puszta pedig a Pannonhalmi Apátság birtokába került.

A XVIII. században Göncz Celesztin Főapát alatt (1709-1722) a település már a főapátság szentmártoni kerületének igazgatásába tartozott. Találtak kimutatásokat 1787-ből a gazdaság állományáról és jövedelméről. 1835-ben juhász- és kocsislakás, ló-, tehén- és birkaistálló épült. 1867-ben kápolnás tisztilakot alapítottak, majd 1879-ben iskolát emeltetett a főapát, Kruesz Krizosztom.

A Győr-Veszprém közötti vasútvonal kiépítésével 1896. augusztus 10-én megállót és rakodót kapott Tarjánpuszta. Másnap megindulhatott a személy- és teherforgalom. 1897-től gazdasági épületekkel és cselédlakásokkal bővült a falu képe. 1899-ben pedig egy szélmalommal gazdagodott a település, melyet a víz felemelésére, valamint őrlés és darálás elvégzésére használtak. A lakosság a gazdálkodásnál nagy hangsúlyt fektetett a legelők hasznosítására, s az állattartásra. A szántóföldeket is eredményesen hasznosították. Erdők kivágásával pedig gyarapították a termelésre alkalmas területeket. Ezeken kívül a pannonhalmi apátság a két világháború között sokat fordított a település fejlesztésére.

1945 után a gazdasági épületeket lebontották, s az építőanyagot más községekben hasznosították. Tarjánpusztát pedig társközségként a három kilométerre levő Ravazdhoz csatolták. Az 1970. évi körzetesítéskor Pannonhalmához, majd 1991-ben a helyhatósági választások után ismét Ravazdhoz került. 1991 májusában az itt élők kezdeményezték az önálló községgé alakulást. Ugyanezen év június 24. napján falugyűlés keretében népszavazással is törvényesen hangot adtak ezirányú kérésüknek. A szükséges engedélyek megszerzése után 1991. november 7-én a Köztársasági Elnök, 1992. január elsejei hatállyal önálló községgé nyilvánította Tarjánpusztát.

Nem volt könnyű a községi élet beindítása. A legnagyobb problémát az okozta, hogy a település nem rendelkezett kialakított intézményrendszerrel. Csupán egy félnapos óvoda működött egyre romló körülmények között. Jelenleg már alsótagozatos általános iskola is található Tarjánpusztán, melynek névadója Boros József, egykori kántortanító. A szeptemberi iskolaavató és tanévnyitó ünnepség után fogtak hozzá a községháza kialakításához. Régi épületből felújítással oldották meg a feladatot. 1993. március 27-én történt az átadás, s azóta szép, esztétikus környezetben fogadhatják a hozzájuk forduló ügyfeleket. A fentebb említett intézményeken kívül művelődési ház, könyvtár, templom és sportpálya is található a faluban. Ezeken a helyeken tudják az itt élő emberek szabadidejüket eltölteni.

A 392 fős településen 11 nyilvántartott egyéni vállalkozó van, akik közül öten kereskedelmi, hatan pedig szolgáltató tevékenységet folytatnak. Működik itt két részvénytársaság, egy KFT és két BT. A legjelentősebb gazdasági társaság a TIG.

Tarjánpusztán 115 lakás található, melyeknek 98%-a vezetékes ívóvízzel rendelkezik. 92 otthon rendelkezik telefonnal és ugyanennyit kapcsoltak be a szennyvízcsatorna hálózatba. A községben levő utcák 80%-a portalanított. Megoldott a szilárd- és folyékony kommunális hulladék elszállítása is.