Szigliget
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Régió | Közép-Dunántúl |
Megye | Veszprém |
Kistérség | Tapolcai |
Rang | község
|
Terület | 34,26 km² |
Népesség | |
|
|
Irányítószám | 8264 |
Körzethívószám | 87 |
Térkép |
település Mo. térképén |
Szigliget község Veszprém megyében, a Tapolcai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Balaton északi partján, Badacsony és Keszthely között fekvő félszigeten, számos vulkanikus dombon terül el a falu.
[szerkesztés] Története
Régészeti leletek szerint már a kőkorban és bronzkorban is lakott volt, és kelta, római illetve avar sírleletek is kerültek elő. A XII. századból több írásos sőt épített emlék (Avasi-templomrom) is maradt ránk. Neve (Sziget-liget; Zeg-Ligeth) korábbi sziget mivoltát őrzi, területe csak a XIX. században, a Balaton lecsapolásával változott a mai félsziget formára.
[szerkesztés] Nevezetességei
A XII. században épült Avasi-templom romjain kívül Szigliget híresebb műemlékei a 168 m magas hegyre (Rókarántó) épült klasszicista stílus Szent-háromság kápolna, illetve a Vár és a 239 méter magas Várhegy köré települt Ó-falu. A domboldal kanyargós utcácskái mellett nádtetős házak őrzik a múlt századok hangulatát - nem véletlen, hogy számos a magyar költőt is megihletett e táj varázsa. A XIX. század elején épült klasszicista Eszterházy-kastély és 15 hektáros arborétuma ma is Írók Alkotóházaként működik.