Szepes Mária
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Papír Mária (Scherbák Magda) (Budapest, 1908. december 14.), színész, forgatókönyvíró, író, költő. Ismertebb nevén Szepes Mária, íróként Orsi Mária, színészként Papír Magda volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
[szerkesztés] Család
Apja Papir Sándor (Scherbak Sándor, 1877-1911), színész, anyja Kronémer Mária (1883-1953), énekes-, színésznő, művésznevén Kornai Margit volt.
Szepes Mária bátyja Papír [Scherbák?] Viktor (1907-1976), nyelvész, író, filozófus. Írói neve Wictor Charon volt, filmesként Papír illetve Galántai Viktor néven is szerepelt. Egy fiútestvérük még gyermekkorában meghalt.
[szerkesztés] Gyermekkor
Apja 1911-ben, nem sokkal halála előtt megalapította az Újpesti Népszínházat, és a kis Mária már 3 éves korától gyermekszínészként kezdte pályafutását. Ekkor a család még Újpesten élt, előbb a Tavasz, majd a Deák utcában. 1913-ban Pestre költöztek, a Rákóczi út 51. számú házba.
1915-ben anyja újra férjhez ment. Balogh Béla filmrendező vette el, aki színészként kezdte, majd 1916 és 1943 között 67 filmet rendezett.
Mária a Rökk Szilárd utcai elemi iskolába jár. Már kiskorában Papír Magda néven több némafilmben is játszik, köztük a A megfagyott gyermekben, melyet nevelőapja rendezett. 1925-ben, 17 éves korában balettvizsgát, majd kereskedelmi érettségit tesz, ami után a Walter-féle szemináriumban művészettörténetet, irodalmat, pszichológiát hallgat.
[szerkesztés] A harmincas évek
Megismerkedik Szepes Béla képzőművész, többszörös atléta- és síbajnokkal, olimpiai ezüstérmessel, akivel 1930. december 24-én össze is házasodnak, ezután veszi fel a Szepes Mária nevet. Mária vallásos zsidó családban nevelkedett, ám már gyermekkorában meghatározó élmény volt számára a család ismeretségi köreiből beáramlott keresztény hit, amit fiatalkorában nevelőapja, most pedig férje is a családba hoz.
1931. januárjában Berlinbe utaznak nászútra, és egyben dolgozni is, újdonsült férje ugyanis több német lapnál volt alkalmazott újságíró és sportkarikaturista. Három évet töltöttek Berlinben. Szepes Mária ezalatt Samuel Gerling professzornál pszichológiát, irodalomtörténetet, összehasonlító vallásfilozófiát tanul, közben karcolatokat ír az Ullstein Berliner Zeitung im Mittag napilapba. Vizsgáit már nem tudja letenni, professzorát a nácik elhurcolják.
1933-ban hazatérnek, és a Budafoki út 55. alá költöznek. A fiatalasszony néhány évig a Budapester Rundschau munkatársa, Szepes Béla pedig apósa néhány filmjében is részt vállalt, hol forgatókönyvíróként, hol rendezőasszisztensként.
1938-ban férjével a Kökörcsin utcába költözik. Májusban megszületik egyetlen gyermekük, Szepes Miklós Béla, aki 7 hónapos korában, decemberben meghal. A családi tragédia után néhány hónappal a már gyerekszobával is kialakított, szomorú emlékű lakást elhagyják, és átköltöznek a közeli Ulászló utca 72-es számú házába.
[szerkesztés] Háborús évek
1939-ben, Tihanyban, egy rózsakeresztes inspiráció hatására Szepes Mária hozzákezd akkor még novellának indult írásához, amely az idők folyamán legismertebb regénye, majd az egyik legkalandosabb életű magyar könyv lesz: A Vörös Oroszlán. Ezen a művén öt évig dolgozik.
A beszélőfilm legsikeresebb korszakában nevelőapja 1941-ben alapított vállalatában készült filmjeihez Orsi Mária néven forgatókönyveket is ír, köztük A megfagyott gyermek újonnan forgatott változatához. Dalszövegeket is ír, így a Mit bánom én és a Ne kérdezd, ki voltam slágerekhez.
Szepes Mária a háborút Viktor bátyjával leányfalui nyaralójukban vészeli át. Ide is csak úgy tudtak lekerülni, hogy bátyja, aki jógagyakorlatainak köszönhetően irányítani tudta szívműködését, „rosszul lett”, és azután kalandos körülmények között egy mentőautón menekültek vidéki elszigeteltségükbe. Szepes Béla, aki származása folytán „védett” volt, közben Pesten próbált segíteni az üldözötteken.
A háború végeztével férjével sikerült beköltözniük egy romos pasaréti villalakásba, majd a helyreállítás után Viktor bátyjával már teltházas előadásokat tartottak a Bristol Szállóban és a Zeneakadémián. Amíg lehetett.
[szerkesztés] A Vörös Oroszlán
1946-ban jelent meg A Vörös Oroszlán, Orsi Mária szerzői névvel a Hungária kiadásában, 2000 példányban. Nem sokkal megjelenése után, amikor a kiadókat is államosították, a könyvet felforgató és veszélyes műnek találván, begyűjtötték, és minden példányát bezúzták. Negyven évig volt tiltott könyv. Íróját, a nem létező Orsi Máriát halálra keresték. Hamvas Béla, aki ekkor már a Széchényi Könyvtárban dolgozott, valami csoda folytán meg tudott menteni négy példányt, amikből egy kikeveredett Amerikába, hogy majd ott éledjen fel, „főnixmadárként”. „Amikor azt hitték, megölték a könyvemet, akkor kezdett el élni.”, mondta Szepes Mária, és így is lett. A mű első német kiadása már 1947-ben megjelenhetett.
A könyv alaptémája egy elixír, maga a Prima Materia, amely a halandókat halhatatlanná, vagy legalábbis hosszú életűvé teszi, és a kiválasztottaknak megadja azt a képességet, hogy emlékezzenek előző életeikre, tetteikre. A könyv első olvasatban csak egy izgalmas regény, aminek története több évszázadon ível át. Másoknak beavatási regény, ami elvezetheti az olvasót egy olyan világba, ami több a hétköznapinál. Nem jobb, nem rosszabb, csak több.
Első újraszületése 1984-ben vált esedékessé, amikor a már Amerikában élő Püski Sándor az eredeti kiadás alapján New Yorkban publikálta. Fájó, hogy haza csak néhány becsempészett példány kerülhetett, ugyanis itthon még indexen volt a könyv...
Másodszor, 1984-ben, Kuczka Péter úgy tudta kijátszani a cenzúrát, hogy közel évtizedes küzdelem után kiadhatta azt a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatában, fantasyként, egy szoc-reál utószóval, és még így is húzni kellett a szövegből. De legalább a hazai olvasók generációja is megismerhette az orwelli évben... Ma már hihetetlennek tűnik: 58 ezer példányban jelent meg, amit az akkori, még kultúrára éhes közönség hamar szét is kapkodott.
Az igazi feltámadása 1989-ben jött el, amikor végre szabadon jelenhetett meg a mű. Azóta több kiadásban ismertette meg olvasóit az alkímia, a reinkarnáció, a karma négy évtizeden át tiltott filozófiájával. A könyv hat évtized alatt öt különböző kvalitású kiadó, különböző szövegvariánsaival jelent meg, ami szintén jellemző erre a korszakra.
A Vörös Oroszlán külföldön több nyelven, többször is megjelent, a legtöbbször német (Der rote Löwe), illetve némi késéssel angol (The Red Lion) nyelvterületen is. 1984-ben, a Német Szövetségi Köztársaságban A Hónap Könyve lett, 1985-ben pedig a Lasswitz-alapítvány versenyén is helyezést kapott. Erről akkor itthon csak kevesek tudhattak... Ma már spanyol (El León Rojo) és portugál (O Leão Vermelho) fordításait is több országban olvashatják.
 A Vörös Oroszlán. Püski, New York, é.n. |
 A Vörös Oroszlán. Háttér, Bp., 1989 |
[szerkesztés] Kommunizmus
A negyvenes évek végén, a már nehezedő időkben Szepes Mária és Viktor bátyja előadásainak más formát kellett ölteni. 1947. május 27-én kezdődtek, immár saját lakásukon, az Academia Occulta előadásai, melynek fakultásait tizenhat jegyzetben adták közre, akkor még természetesen „szamizdatként”.
- „Budai lakásomban 1945 óta adták és adják egymás kezébe a kilincset a látogatók, köztük olyan nevek, mint Baktay Ervin, Hamvas Béla, Várkonyi Nándor. 1947 után egész kis földalatti kulturális mozgalom alakult ki nálunk. Titokban olvastuk, fordítottuk a szinte megszerezhetetlen műveket az Állatfarmtól a Sötétség délbenig.”
A tanfolyamok teljes anyaga saját hazájában majd csak fél évszázad elmúltával láthat napvilágot.
A kommunizmus legsötétebb éveiben kezdte el Szepes Mária Pöttyös Panni sorozatát, ami azután rövid időn belül nagy sikert aratott, ma is újabb és újabb kiadásai követik egymást.
- „A fodrásznál volt egy találkozásom egy orosz kislánnyal, a kis Tamarával. Oda is tollal, füzettel jártam, és ő egyszercsak felült a térdemre, hogy rajzoljak neki. Ezt a tündéri kis lánykát aztán beleírtam a Pöttyös Panni mesémbe, hogy a két kislány összebarátkozik. 1953-ban ki is jött a könyv, óriási sikere lett. Kiderült, hogy én az új éra legnagyobb könyvét írtam meg csak azért, mert volt benne egy négy éves szovjet kislány.”
Valószínűleg ezért kapta az írónő 1963-ban a Népművelési Intézet Jutalmá-t...
[szerkesztés] Raguel 7 tanítványa
1948-ban kezdte, és 1977-ig érlelte Szepes Mária a A Vörös Oroszlánnál nem kevésbé fontosabb, ám jóval kevesebbet emlegetett regényfolyamát, a Raguel hét tanítványát. A mű sok életrajzi elemet tartalmaz önmagáról, és Viktor bátyjáról is.
- „A »Raguel-Saga« írása közben plasztikusan életre kelt valamennyi hősöm, hősnőm alakjával annyira azonosultam, hogy velük együtt éltem át szerelmeiket, csalódásaikat, sikereiket, kudarcaikat, örömeiket, vergődésüket. Velük merültem poklok szakadékába, s emelkedtem a Kozmosz végtelenné táguló kiterjedései közé. Ma is velem vannak. Szellemi, érzelmi gazdagságot sugároznak, megosztják azokkal az olvasókkal, akik elméjüket, lelkület megnyitják előttünk.”
Raguel, az időtlen, évszázadokon át újjászületett Mester (vagy maga Raguel arkangyal?) magához hívja tanítványait, a zodiákus jegyeinek 7 képviselőjét, amúgy közönséges földi halandókat, hogy együtt vészeljék át a közelgő Világalkonyt, és megalapozzák a jövendő emberiség létét. Ám még a nagy találkozás előtt megismerhetjük a szereplőket. A jellemábrázolások kitűnőek. Szinte minden szereplő életét születésétől fogva nyomon követhetjük, azoknak lelki-szellemi fejlődésével egyetemben. A 7 főszereplő a 7 alkímiai bolygó: a Hold, a Mars, a Merkur, a Jupiter, a Vénusz, a Szaturnusz, és a Nap őstípusa, de ugyanúgy jelenti a beavatás 7 fokát. Amíg „véletlenül” mindannyian eljutnak Mythenburg várába, a végkifejletig.
Magánkiadásban szerették volna megjelentetni, ami Szepes Béla utolsó kívánsága is volt, de végül ez a beavatási regény is csak a rendszerváltozás után, 1990-ban kerülhetett először a nagyközönség elé. Ma már nem kapható...
- „A Raguel hét tanítványát életem főművének, és utolsó nagy opuszának tartom. Egyes részeit ma bizonyosan másképp írnám meg, mégsem változtattam rajta, mert minden mozzanata összefügg szellemi fejlődésem szakaszaival, az egyre bővülő körű tanulmányokkal, amelyeket folytattam. Tudom, hogy a Raguel nem publikálható ma ebben az országban. De szilárd meggyőződésem, hogy amikor elérkezik az ideje, mindazok olvasni fogják, akikhez a benne rejlő fontos üzenetek szólnak...” Írta Szepes Mária 1977-ben.
A művet azóta németre is lefordították (Der Berg der Adepten; Weltendämmerung) Az adeptusok hegye illetve Világalkony címmel, két kötetben.
[szerkesztés] Sci-fi
Ugyanezekben az években az írónő, szinte csak ujjgyakorlatként – no és a A Vörös Oroszlán „fantasztikus” útját megalapozandó – több tudományos-fantasztikus regényt is alkotott, amellyel újabb olvasóréteget hódított meg: a felnövekvő fiatalságot.
Varázstükör regénye előbb jelent meg németül (Zauberspiegel), mint magyarul. De már nem sokat kellett várni...
[szerkesztés] '89 után
Szinte negyedévenként bújnak elő Szepes Mária rég megírt és jobb sorsra várakozó kéziratai: az úgynevezett ezoterikus könyvek. Az írónőt a média is felfedezte. TV-filmekben, video-kazettákon láthatjuk, hallhatjuk, ahogy nevezték: az ezoterika, az okkultizmus „nagyasszonyát”, de ne feledjük: az ő tanításai Krisztusról is szólnak. Az Academia Occulta megismertetett bennünket Jézus életének kevéssé ismert momentumaival, megtudhattuk, hogy léteztek esszénusok, elvezetett a gnosztikus irodalom kapujához, bepillanthattunk a kopt kereszténységbe. Talán már nem meglepő, hogy már ezt a művét is lefordították német nyelvre.
Az írónő nevét viselte a Szepes Mária Általános Iskola. (1994-ben megszűnt.)
Szepes Mária 1994-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 1998-ban pedig annak középkeresztjét vehette át munkásságának kései elismeréseként.
Szepes Mária alapító fővédnöke az 1997-ben indult Szintézis Szabadegyetemnek.
A Szegedi Egyetem filozófia tanszékén művei tankönyvnek számítanak.
- „Az a mániám, vagy szent őrületem, hogy amit írok, azt érdekesen írjam. Nincs jogom untatni sem tudománnyal, sem művészettel senkit. Százötven könyvem jelent meg eddig, de kétszáz lesz azután, ha én már levetem a testemet...”
[szerkesztés] Filmszerepei
Papír Magda néven
- Szulamit (1916)
- Az obsitos (1917)
- Hivatalnok urak (1918)
- Lengyelvér (1920)
- A megfagyott gyermek (1918?/1921)
- Leánybecsület (1923)
[szerkesztés] Művei
Az évszámok az első megjelenés időpontjai.
[szerkesztés] Forgatókönyvek
Orsi/Orsy Mária néven
- Tomi, a megfagyott gyermek (1936)
- 300.000 pengő az uccán (1937)
- Mária két éjszakája (1940)
- Ne kérdezd ki voltam (1941)
- Ópiumkeringő (1943)
[szerkesztés] Ezoterikus regények
Orsi Mária néven
- A Vörös Oroszlán (1946, Hungária; 1971 után [1984?] Püski)
Szepes Mária néven
- Raguel hét tanítványa:
- Ízisz bárkája (1990)
- Mars szekere (1990)
- Hermész útja (1990)
- Jupiter palotája (1991)
- Vénusz ösvénye (1991)
- Szaturnusz barlangja (1991)
- Phaeton fogata (1991)
- Varázstükör (é.n., [1989 körül])
- Katarzis (1999)
[szerkesztés] Mese- és ifjúsági könyvek
[szerkesztés] Pöttyös Panni-sorozat
- Pöttyös Panni (1953?/1955)
- Pöttyös Panni a Balatonon (1956)
- Pöttyös Panni az óvodában (1956)
- Pöttyös Panni naplója (1959)
- Pöttyös Panni és Kockás Peti naplója (1962)
- Pöttyös Panni Hetedhétországban (1973)
- Szia, világ! (1980)
- Bolondos szerszámok (1981)
- Eleven képeskönyv (1982)
- Csupaszín (1983)
- Harkály anyó (1983)
- Zsákbamacska (1983)
- Rőzse néni kunyhója (1985)
- Pöttyös Panni az idővonaton (1989)
- Pöttyös Panni az iskolában (2002)
[szerkesztés] Egyéb
- Pingvinkönyv (1957/1958)
- Boróka néni kincse (1979)
- Táltos Marci (1979)
- Fityfiritty (1980)
- Csillagvarázs (1996)
[szerkesztés] Tudományos-fantasztikus könyvek
- Surayana élő szobrai (1971)
- Tükörajtó a tengerben (1975)
- Napszél (1983)
- A változatlanság hullámhossza (1986)
- A Tibeti Orgona (1987)
- Gondwána boszorkánya (1993)
- Felhőszobrász (2002)
[szerkesztés] Regény
- Lázadó szerepek (1985)
[szerkesztés] Vers
- Csillagpor (1994)
[szerkesztés] Önéletrajz
- Emberek és jelmezek (1988, bővített kiadásban 1998)
[szerkesztés] Ezotéria
- A mindennapi élet mágiája (1989) [3]
- Álomszótár (1989)
- A szerelem mágiája (1990)
- Pszichografológia (1990)
- - Wictor Charon: Atlantiszi mágia (1990)
- A gyógyító öröm mágiája (1991)
- A tarot bölcsessége (1993)
- Az álom mágiája (1994)
- A smaragdtábla (1994)
- - Wictor Charon: Academia Occulta (1994)
- A fény mágiája (1995)
- Az áldozat mágiája (1998)
- Angyalok éneke (1998)
- Merre tartasz, ember? (2000)
- Misztériumok könyve (2000)
- Dimenzió-tarot (2001)
- Istenek tüze (2001)
- Aranykor (2002)
- A lélek anatómiája (2002)
- Lángoló időfolyó (2002)
- Csillagjóga (2004)
- Örök pillanat (2004)
- Szómágia (2004)
- A nevek mágiája (2005)
Based on work by