Szentivánzelina

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szentivánzelina (horvátul Sveti Ivan Zelina, korábban Zelina): város a mai Horvátországban Zágráb megyében.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Látnivalók
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Zágrábtól 37 km-re északkeletre fekszik, közigazgatásilag 62 település tartozik hozzá.

[szerkesztés] Története

A települést III. Béla király uralkodása alatt 1185ben említik először. 1200-ban már állt Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt temploma. Határában a Medvednica-hegység keleti lejtőjén állnak Zelina (Zelingrad) várának romjai. A várat 1284 előtt a Péc nembeli Dénes nádor építtette. 1297-től említik, amikor fiáé Jánosé 1357-ben a koronára szállt, majd 1395-ben Zsigmond lovagjainak Bicskele Fábiánnak és Imrének adta. 1416-ban leégett, de a 15. század végére ismét állt. 1490-ben egy éjszaka Miksa császár katonái meglepetésszerűen megrohamozták és elfoglalták, birtokosát Bicskele Lászlót megölték. Bicskele halála után II. Ulászló király a Szapolyaiaknak adta, 1499-ben birtokosa Szapolyai János lett. 1531-ben Szapolyai János király Pállfy Péternek adományozta, aki 1535-ben Kerecsényi Pálnak és fiainak adta el. 1635-ben romként említik. [1640]]-ben a romos várat a Mikulić, a Crnković és a Fodrócy családok kapták meg, ma csak tekintályes romjai láthatók a várostól északra. A településnek 1759-ben 39 háza volt 212 lakossal. 1910-ben 1627 lakosából 1574 horvát volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Szentivánzelinai járásának székhelye volt. A város ma híres bortermővidék központja, fejlett kerámia és textiliparral. 2001-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 16 268, magának a városnak mintegy 2700 lakosa volt.

[szerkesztés] Látnivalók

Keresztelő Szent János temploma 12. századi eredetű.
Várának romjai a várostól 5 km-re északra a Medvednica-hegység keleti lejtőjén 326 m magas erdős dombtetőn állnak.