Szenc
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Szenc (1899-ig Szempcz, szlovákul Senec, németül Wartberg): város a mai Szlovákiában a Pozsonyi kerületben a Szenci járás székhelye.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Pozsonytól 20 km-re kelet-északkeletre fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a régi magyar Synch személynévből származik, melynek előzménye a magyar szem főnév.
[szerkesztés] Története
1260-ban Synci néven említik először. A 15. század második felében már mezőváros. 1910-ben 3915 lakosából 3657 magyar és 182 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásának székhelye volt.
Az 1941-ben még 92%-ban magyarlakta város magyar lakosságának 1945 után közel felét kitelepítették. 2001-ben 14 673 lakosából 10 970 szlovák (75%), 3246 magyar (22%), 133 cseh volt.
[szerkesztés] Látnivalók
- Főterén áll az 1552-ben épült Török-ház nevű érdekes épület.
- Áll még a 17. századi szégyenoszlop is.
- Római katolikus temploma a 18. század második felében épült barokk stílusban.
- Zsinagógája a 19. században épült.
- A határában levő Napos-tó az ország egyik kedvelt üdülőhelye.
[szerkesztés] Híres emberek
- Szenci Molnár Albert (1564-1639) nyelvtudós, utazó, zsoltárfordító szülővárosa, akinek 1995-ben állított szobra a 61-es főút mellett áll.
- Itt született 1932-ben Csermák József olimpiai bajnok kalapácsvető