Szekszárdi bikavér
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Szekszárdi bikavér szekszárdi borvidéken készülő bikavér borfajta, mely testes, erős, magas alkoholtartalmú, 2-3 vörösbor-szőlőfajta keverésével készül.
Az egyes termelők keverési receptjei ma is „titkosak”, de Szekszárdon a kadarka, a merlot, cabernet franc és sauvignon, esetleg oportó vagy kékfrankos kerülhet a bikavérbe. A magyar bortörvény értelmében a „bikavér” elnevezést csak Szekszárd és Eger használhatja.
A névhasználat annál is jogosabb, mivel a „bikavér” elnevezést előbb alkalmazták Szekszárdon (Garay János költő találmánya 1846-ból), és csak valamivel később Egerben. Schubertet a szekszárdi bikavér ihlette a Pisztrángötös megkomponálására, Liszt Ferenc is ezt fogyasztotta legszívesebben. Liszt volt az, aki a szekszárdi bikavért eljuttatta a betegeskedő IX. Pius pápának. A pápát roppant felvidította az ital, meg is áldotta: „Egészségemet, víg kedélyemet csak ez tartja fent.” A bikavér elindult világhódító útjára. Amerikába akkor csak hajón lehetett eljutni, és a többhetes utat csak a szekszárdi vörös borok bírták ki. Eljutott a bor Egyiptomba, sőt Japánba is.
A Szekszárdon legismertebb bikavérek a Vesztergombi, a Márkvárt, a Halmosi, a Takler, a Ribling és a Heimann pincészetből kerülnek az üzletekbe.
Based on work by