Szegénység
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Szegénység
[szerkesztés] Típusai
- Abszolút szegénység
Saját létfenntartásához szükséges eszközeit nem tudja megteremteni és létminimum alatt él. Magyarországon a létminimum: 53.000 Ft.
- Relatív szegénység
Akinek a keresetük nem elég arra, hogy tovább fejlesszék magukat. Társadalmi és kulturális szegénységet jelent. Társadalom nagy többségéhez képest szegény. Kulturális szegénységben szenved pl.: egészségügyben dolgozók.
- Hagyományos szegény
- csonkacsalád
- nagy család
- nyugdíjas.
- Új szegénység
- hajléktalan
- munkanélküli
- elszegényedő középosztály akik minden erővel igyekeznek a tisztes szegénység szintjén meghaladni, elszegényesedése folyamatos, nincs rendszeres pénzbeli jövedelem)
- Etnikai szegénység: pl.: cigányság, zsidóság.
- Demográfiai szegénység: pl.: korcsoport szegény. Magyarországon 1998-ig a nyugdíjasok, 1998-tól pedig a gyerekek.
Munkanélküliség szóródása Magyarországon: Borsod megye, Szabolcs megye, Nógrád megye.
Az abszolút szegénységi tipusba tartozó réteg létminimum alatt él. Nem jutnak megfelelő mennyiségű és minőségű ételekhez, nem rendelkeznek megfelelő hajlékkal.
A létminimum kiszámításához a ” fogyasztási kosarat ” használják. Nem számol sem az egyéni, sem regionális különbségekkel. Fogyasztási kosár: belepakolnak mindent, amire a megítélés szerint pl.: egy négy tagú családnak szüksége lehet ( élelmiszer, tisztálkodás stb. )
Az emberek életmódja és fogyasztási kultúrája jelentősen eltér egymástól. ( Kárpótolja önmagát, ha pénzhez jut és rövid idő alatt elfogy ) HITELEK és KÖLCSÖN A szegénységet mindig az adott ország fejlettségi szintjének és az uralkodó normának megfelelően kell kialakítani. ( Románia – Magyarország, Ausztria – Magyarország )
[szerkesztés] Kik a szegények Magyarországon?
- tartósan munkanélküliek
- a részidősen foglalkozottak
- a tartós betegségben szenvedők
- rokkantak
- nyugdíjasok
A nyugdíjasok 50 % - a szegény, még he aktív korukban jól is kerestek - jelentős jövedelemcsökkenést szenvednek el.
- nagy és csonka családok
- hajléktalanok
Jelentős az egyszülős családok aránya (női egyszülős). Megnőtt a tartós munkanélküliek száma. Nő a hajléktalanok száma (Budapesten a legtöbb). Szalai Júlia megkülönbözteti a szegénységet az elszegényedéstől. Elszegényedés szélesebb társadalmi kört érint. A fekete gazdaság megélhetést biztosít, ezek tették lehetővé a falusi infrastruktúra fejlődését, magánlakások építését valamint a háztartások modernizálását. Sokszor a szülőknek le kell mondaniuk egyes szolgáltatásokról, azért hogy gyermekük taníttatását biztosítani tudják. Váratlan események (pl.: tartós betegségek, tartós fogyasztási cikkek tönkremenetele felborítják az egyébként is borotvaélen táncoló költségvetést. Nincsenek már tartalékok. Sokuk napról napra él. Az elszegényesedés folyamata megállítható a gazdasági növekedéssel és a szellemi tőke leértékelődési folyamatának megállításával.