Szajla
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Régió | Észak-Magyarország |
Megye | Heves |
Kistérség | Pétervásárai |
Rang | község
|
Terület | 8,70 km² |
Népesség | |
|
|
Irányítószám | 3334 |
Körzethívószám | 36 |
Térkép |
település Mo. térképén |
Szajla község Heves megye Pétervásárai kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
[szerkesztés] Története
Határában kunhalmokat találtak, majd a pilinyi kultúrához tartozó késő bronzkori urnatemetőt tártak itt fel. Neve először 1332-ben fordult elő oklevélben Zayla alakban. 1389-ben a siroki vár tartozéka és a Tari család birtoka volt, majd a Kompoltiaké lett. A Kompoltiak fiúágának kihaltával 1522-ben elpusztult a falu is, majd 1564-ben kezdett újból benépesülni. 1570-ben Országh Borbála férjéé, enyingi Török Ferencé lett, majd 1606-ban Török Zsuzsanna férjének, Nyáry Pálnak a birtokába került. 1596 után elnéptelenedett, de a XVII.sz. elején újra élettel telt meg, később a felszabadító harcokat is átvészelte. 1669-ben 4 jobbágy (Kovács, Bencsik, Palócz, Pap) lakott a faluban. A Rákóczi szabadságharc idején ők Sirokaljára menekültek és Szajla 1741-ig megint néptelen maradt. A XVIII. században földesurai a Nyáry örökösök voltak. Betelepítése Nógrád megyei családokkal (Gyetvai, Tóth, Juhász, Zvara, Mátyás, Zubák, Csísz) történt. Terpesről is költöztek át ide telepesek, akik között szlovákok is voltak, azonban ők hamar elmagyarosodtak. Az 1771-es úrbérrendezéskor 38 telkes jobbágy (31 1/8 telek) és 15 házas zsellér lakta a falut. 1836-ban 50 telkes jobbágyot (28 telek) és 40 házas zsellért, valamint 19 házatlan zsellért írtak össze.
A község pecsétje: kalász, csoroszlya, ekevas; körirata: Szajlai pecsét 1753. 1895-től a terpesi anyakönyvi kerülethez tartozott, 1951-től önálló volt 1973-ig, amikor is újból Terpeshez került. 1950-ig körjegyzőség székhelye, majd 1950-1957 között tanács székhelye lett. 1957-1972 között önálló tanáccsal rendelkezett. 1972-ből Terpes Községi Közös Tanács társközségeként működött.