Szép új világ
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az 1932-ben íródott Szép új világot Aldous Huxley eredetileg disztópisztikus („anti-utópisztikus”) regénynek szánta. A 26. századi Londonban játszódó történet világában a szaporítás, a genetika és a hipnózis hatalmas fejlődést mondhat magáénak, és ezek együtt teljesen megváltoztatják az emberi társadalmat. A leírt társadalom felfogható utópiának is, egy nagyon irónikus formában: az emberiség gondtalan, egészséges és technológiailag fejlett. Nincsenek többé háborúk és szegénység, mindenki folyamatosan boldog. Azonban azzal, hogy mindezeket elüldözték az emberek életéből egyben számos dolgot elvszítettek: a családot, a kulturális sokszínűséget, a művészeteket, irodalmat, tudományt, vallást és filozófiát. Ez a társadalom hedonisztikus: a korlátlan szexualitásból és drogokból nyert örömre koncentrál.
A Szép új világ Huxley leghíresebb és legmaradandóbb műve. A címét William Shakespeare „A vihar” (The Tempest) című komédiájából kapta, ahol az 5. felvonás 1. színében Miranda azt mondja:
- - Ó, csoda! - mondta Miranda. - Milyen nemes lények ezek! Bizonyára nagyszerű világ az, amelyikben ilyen emberek élnek. (Vas István fordítása)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története és keletkezésének körülményei
[szerkesztés] Szereplők
[szerkesztés] A világállam
[szerkesztés] Malpais vadrezervátum, Új-Mexikó
[szerkesztés] Történelmi személyek
[szerkesztés] Szinopszis
[szerkesztés] Fordizmus és társadalom
[szerkesztés] Szimbolikája
[szerkesztés] Viták a könyv körül
- 1993-ban ki akarták vonni a könyvet egy californiai iskola kötelező olvasmányai közül, mivel „a negatív tevékenységeket helyezi a középpontba” [1]
- 1980-ban Missouri államban távolították el az osztályokból [2]
- az Amerikai Könyvtárszövetség [3] 52-ik helyen szerepelteti a „The 100 Most Frequently Challenged Books of 1990–2000]” [4] kiadványában
Based on work by