Székely himnusz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Székely himnusz 1921-ben született, szövegét Csanády György, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. A szándék keletkezésekor sem az volt, hogy valódi himnusza legyen a székely népnek és később sem vált hivatalos himnusszá. Az évtizedeken keresztül tiltott hazafias dal azonban hatalmas népszerűségre tett szert Erdélyben és Magyarországon és tömegrendezvényeken gyakran a magyar Himnusszal és a Szózattal együtt éneklik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Keletkezése, a cím eredete
Csanády György a Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesülete (SZEFHE), az 1920-ban, az ország szétszakadásának nyomasztó élménye közepette létrehozott önsegélyező és kulturális szervezet életrehívója és 25 évig vezetője volt.
A Székely himnusz versét saját beszámolója szerint 1921-ben írta, a SZEPHE májusi nagyáldozat névre keresztelt évenkénti ünnepélyes találkozóihoz kötődött. A vers címe nem tartalmazta a himnusz szót, a májusi nagyáldozatban egyszerűen csak kantátának nevezték. Zenéjét lánykarra komponálta Mihalik Kálmán és először 1922. május 22-én adták elő az Aquincumban rendezett találkozón, a zeneszerző jelenlétében.
Mihalik Kálmán még ugyanebben évben, néhány hónappal később meghalt. Temetéséről aláíratlan szerkeszőségi cikket közölt az Új Élet, a Székely himnusz teljes szövegével együtt. „Amíg koporsóját a sírba eresztették, jóbarátai igazán hulló könnyzápor közt a megboldogult szerezte székely Himnusz eléneklésével búcsúztatták, hogy az kísérje azt, aki életében csak dalolni tudott, még szenvedésében is" - írta az Új Élet, hozzátéve, hogy az egész gyásznép énekelt. Mivel a lap szerkesztője maga Csanády György volt, valószínűsíthető, hogy ő maga adta az új címet a versnek.
[szerkesztés] Utóélete
Az ének Erdélyben az Észak-Erdély magyar visszafoglalása és újbóli elvesztése közt eltelt néhány év kivételével egészen a kommunista rendszer bukásáig tiltott dal volt, büntették is az éneklését, szűk körben, titokban mégis énekelték az elnyomás elleni tiltakozásként.
Magyarországon 1941 és 1944 között az iskolákban kötelezővé tették a megtanulását, de Kríza Ildikó tanulmánya [1]] szerint a nehéz dallam miatt ekkor még nem vált általánosan népszerűvé, ahogy a visszafoglalt Észak-Erdélyben sem. A cserkésztalálkozókon azonban már a két világháború közti korszakban is rendszeresen énekelték, és elterjedését az erdélyi származású értelmiségiek, illetve a hozzájuk közel álló szervezetek is segítették.másrészt az ellenállásra fogékony körökben még vonzóbbá tette a dalt. Az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt magyarok közt általánosan ismert volt, kultuszát ők is ápolták.
Az ének népszerűségét az is mutatja, hogy a huszadik század második felében folklorizálódott, több szövegváltozata alakult ki, bár ezek közt nem voltak nagyon jelentősek az eltérések.
A nyolcadik sor "Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!" változata - ami ma a leggyakrabban énekelt változat - Kríza Ildikó szerint az amerikai magyarok közt terjedt el az 1970-es években. (Csanády György eredeti szövege: "Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, Istenem!") Ám Kriza fölvetése abban a tekintetben nem állja meg a helyét, hogy ez az 1970-es években, a nyugati magyar emigrációban keletkezett változat, hisz több korabeli kotta, ill. hangfelvétel bizonyítja, hogy már a a keletkezését követően ezzel a szöveggel élt a nyolcadik sor.
[szerkesztés] Az eredeti szöveg
- Ki tudja merre, merre visz a végzet
- Göröngyös úton, sötét éjjelen.
- Segítsd még egyszer győzelemre néped,
- Csaba király, a csillagösvényen.
- Maroknyi székely porlik, mint a szikla
- Népek harcától zajló tengeren.
- Fejünk az ár ezerszer elborítja,
- Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt Istenem!
[szerkesztés] A közszájon forgó változat
- Ki tudja merre, merre visz a végzet
- Göröngyös úton, sötét éjjelen.
- Vezesd még egyszer győzelemre néped,
- Csaba királyfi, csillagösvényen.
- Maroknyi székely porlik, mint a szikla
- Népek harcának zajló tengerén.
- Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
- Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
[szerkesztés] A kiegészített Székely himnusz
A Székely himnuszt az idők folyamán többször is kiegészítették. Legutóbb Pap Gábor 2002-ben. (Az eredeti és a Pap Gábor féle szöveg dőlt betűvel.)
- Ki tudja merre, merre visz a végzet
- Göröngyös úton, sötét éjjelen
- Vezesd még egyszer győzelemre néped
- Csaba királyfi csillag ösvényén.
- Maroknyi székely porlik, mint a szikla
- Népek harcának zajló tengerén
- Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
- Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
- Amedig élünk magyar ajkú népek
- Megtörni lelkünk nem lehet soha
- Szülessünk bárhol, világ bármely pontján
- Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.
- Maroknyi székely porlik, mint a szikla
- Népek harcának zajló tengerén
- Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
- Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
- Keserves múltunk, évezredes balsors
- Tatár, s török dúlt, labanc rabigált
- Jussunk e honban, Magyar Székelyföldön
- Szabad hazában élni boldogan.
- Maroknyi székely porlik, mint a szikla
- Népek harcának zajló tengerén
- Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
- Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
- Már másfélezer év óta Csaba népe
- Sok vihart élt át, sorsa mostoha
- Külső ellenség jaj, de gyakran tépte
- Nem értett egyet otthon sem soha.
- Maroknyi székely porlik, mint a szikla
- Népek harcának zajló tengerén
- Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
- Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
- Hős szabadságát elveszti Segesvár
- Mádéfalvára fájón kell tekints
- Földed dús kincsét népek élik s dúlják
- Fiaidnak sokszor még kenyérre sincs.
- Maroknyi székely porlik, mint a szikla
- Népek harcának zajló tengerén
- Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
- Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
- Kigyúlt a mennybolt, zeng a hadak útja,
- Csaba királyfi nézi táborát.
- Szűnik az átok, kiapadt a kútja,
- Szívünkön égi öröm lángol át.
- Hiába dúlt már gyűlöletnek árja,
- Megáll a szikla, nem porlik tovább,
- Imánk az Istent újra megtalálja,
- Köszöntsd ma népem üdvös hajnalát!
[szerkesztés] A régi Székely himnusz
A régi himnuszt Bartók Béla jegyezte fel. Körülbelül 1320-ban keletkezhetett.
- Hej, én édes jó Istenem,
- Oltalmazóm, segedelmem,
- Vándorlásban reménységem,
- Ínségemben légy kenyerem.
- Vándor fecske sebes szárnyát,
- Vándorlegény vándorbotját,
- Vándor székely reménységét,
- Jézus, áldd meg Erdély földjét.
- Vándor fecske hazatalál,
- Édesanyja fészkére száll,
- Hazajöttünk, megáldott a
- Csíksomlyói Szűz Mária.
[szerkesztés] Külső hivatkozás
- Kották, szövegváltozatok, angol fordítások
- Kriza Ildikó tanulmánya
- National Geographic Magyarország 2006. május 15-i cikke a Székely himnuszról
Based on work by