Spitzer-űrtávcső
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Spitzer-űrtávcső (Space Infrared Telescope Facility (SIRTF), Spitzer Space Telescope (SST)) egy infravörös csillagászati űrobszervatórium, a NASA négy nagy távcsövének utolsó tagja. Indítás után kapta a Spitzer nevet Lyman Spitzerről, a 20. század egyik fontos tudósáról, aki először foglalkozott egy űrtávcső gondolatával. Az SST-t 2003. augusztus 25-én indították Cape Canaveralból Delta 7920H ELV rakétával. Jelenleg helioszinkron pályát követ, 0.1 cs.e/év sebességgel távolodik a Földtől. A távcső berilliumból készült főtükrének átmérője 85 cm. A megfigyelési hullámhossztartomány 3-tól 180 mikrométerig terjed. Az indításkori tömeg jelentős részét teszi ki az a 360 liter folyékony hélium, amellyel az infravörös érzékelők 5,5 Kelvinre (kb. -268 Celsius-fok) való hűtését oldják meg.
[szerkesztés] Műszerek
- IRAC (Infrared Array Camera): infravörös kamera;
- IRS (Infrared Spectrograph): infravörös spektrométer;
- MIPS (Multiband Imaging Photometer for Spitzer): fotométer;
Based on work by