Sormás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Régió | Nyugat-Dunántúl |
Megye | Zala |
Kistérség | Nagykanizsai |
Rang | község |
[[]] | |
Polgármester | [[]] |
Terület | 16,37 km² |
Népesség
|
|
Irányítószám | 8881 |
Körzethívószám | 93 |
Térkép |
település Mo. térképén |
Sormás község Zala megyében, a Nagykanizsai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
[szerkesztés] Története
Neve Saramás alakban fordul elő először 1347-ben. E magyar helységnév a kígyóvirág, vadhagyma jelentésű sárma növényre vezethető vissza. Mivel közel fekszik a kulcsfontosságú kanizsai várhoz, sokat szenvedett a hódoltság éveiben; többször teljesen elpusztították.
1347-ben szerepel először oklevelekben Saramás néven, mint a saramási Fábián család birtoka. Sormás a kanizsai vár 1493.évi urbáriumakor még jelentéktelen falu volt, de 1519-ben már népesnek mondták, 3 malom is tartozott hozzá. Az 1548.évi török támadás során a falu teljesen elpusztult. A 90 éves török hódoltság alatt több - kevesebb jobbágy lakta, kik török és magyar földesurak számára egyaránt adóztak és robotoltak. A harcok elmúltával Sormás csak lassan népesedett be, a lakosság lélekszáma hosszú időn át ingadozott. A jobbágyok fölműveléssel, szőlő műveléssel és állattartással foglalkoztak. Szőlőiket az eszteregnyei és homokkomáromi határban művelték. A XVIII. Század második felében Kanizsa közelségének hatására a falu gyors fejlődésnek indult . 1798 április 18.-én a falu teljesen leégett. Az uraság megtiltotta, hogy boronafalu házakat építsenek, valamennyiüknek téglából kellett házaikat ujjá építeni. A falu lakói mindig magyarok és katolikusok voltak, s a szepetneki anyaegyházhoz tartoztak. 1925-től már körjegyzőségi székhely. Iparral 2 kovács, 1 bognár, 2 ács, 2 cipész és egy csizmadia foglalkozott, de dolgozott a falucskában két molnár, egy mészáros és egy szatócs is. A két henger malom 12 alkalmazottal működött.
[szerkesztés] Nevezetességek
- templom