Sopronkövesd
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Győr-Moson-Sopron |
| Kistérség | Sopron–Fertődi |
| Rang | község
|
| Terület | 26,82 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 9483 |
| Körzethívószám | 99 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Sopronkövesd község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Sopronkövesd község Soprontól 20 km-re, a Kisalföld a nyugati határszélén fekszik. Felszíni vizeit a Füles patak gyűjti össze. Közvetlenül határos Nagylózs, Ebergőc, Röjtökmuzsaj és Lövő, ausztriai oldalról Nikitsch (Füles) községekkel. A 84-es fő-közlekedési úton és a Sopron—Szombathely vasútvonalon közelíthető meg. Átmegy a községen a zsirai, a szombathelyi, a keszthelyi és a dunaújvárosi autóbuszjárat
[szerkesztés] Története és mai élete
*1236-ban egy oklevél KWESD néven említi.
A község első írásos említése 1278-ban a Fejér Kódexben található. 1236-ban egy másik oklevél KWESD néven említi. A 14. században Kemény Miklós és Mihály voltak a birtokosai. 1382-ben már a Kanizsay család tulajdona lett. 1436-ban említi először oklevél a templomot. 1536-ban a Nádasdyak kezére jutott. A törökök pusztításai miatt a mohácsi vész után horvátokat telepítettek be. A hitújítást követően az 1600-as évek elején a protestánsok magyar iskolát alapítanak. 1631 és 1644 között használták a protestánsok a templomot.
* A település nagy része 1382-ben a Kanizsay család tulajdona lett. * 1436-ban a Nádasdyak kezébe jutott. * 1677-ben a Széchenyiek lettek a falu földesurai. 1806-ban Gróf Széchenyi Ferenc újjáépítetti a templomot. Mellettük kisebb birtokosok is voltak. 1707-ben a labancok sokat kegyetlenkedtek a községben. 1728-ban a jobbágyság telki állománya csak 433 kishold volt, mely a megélhetést nehezen biztosította, ezért ebben az időben megindult a erdőirtás. Közel ezer kisholdat irtottak ki, a már Cenken lakó Széchényi Antal 1745 körül visszaváltotta a földeket és majorüzemet létesített. Ezért a kövesdiek újabb 1500 kisholdat irtottak ki, melyeket bér fejében már használhattak. 1797-ben gróf Széchényi Fe-renc lett a birtokos. 1806-ban újjá-építteti a templomot. A tilalmas er-dőkből kiegészítette az úrbéri terü-letet 433 holdról 844 kisholdra. A 36 jobbágytelek és 80 zsellér után telkenként 8, összesen 411 holdat adott. Az elkülönözést - az urasági és jobbágytelkek elkülönítését - csak a jobbágyság 1833. évi pere után 1837-ben hajtották végre. Ekkor a jobbágytelkeket a faluhoz közelebb adták ki, és az uraságiak kerültek távolabb.
* 1872-ben egyetemes új iskolát építenek. 1872-ben egytantermes új iskolát építettek. 1889-ben megalakult az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Az 1904-ben megindult kivándorlási láz során 14-en hagyták el a községet, ebből 1911-ben 4 fő visszajött. Az I. világháborúban a faluból bevonult katonák közül 64-en haltak hősi halált. Tóth Veronika a háza elé Magyarok Nagyasszonya szobrot állított fogadalomból, mert az I. világháborúból férje hazatért. A szobor talpazatának felirata: „Isten dicsőségére, Nagyasszonyunk tiszteletére az 1914-1918. évi világhá-borúból való szerencsés hazatérésünk emlékére hálából emeltették Borza János és neje Tóth Veronika. 1923.” Az 1919-es Tanácsköztársaság idején a helyi ellenállók leverésére maga Szamuely Tibor érkezett a faluba, akit a kormányzótanács teljhatalommal ruházott fel. „Forradalmi ítélőszéket” tartott, és ennek ítélete alapján két vasutast felakasztottak. 1934-ben Széchenyi Dénes uradalmát - aki stockholmi követ volt - a Nagycenki-Petőházi Cukorgyár bérelte. 1940-ben Széchenyi János és testvére, Alexandra voltak a birtokosok. A községet jegyzőség igazgatta a választott bíró, valamint községi elöljáró közreműködésével. Ez időben erdőbirtokosság és tejszövetkezet működött a községben. A II. világháború idején 1944. július 26-án délben a község területén zuhant le egy amerikai bombázó. A meghalt pilótát a községi temetőben eltemették, de később az amerikai misszió exhumáltatta és elszállíttatta. 1945. március 30-án,. nagypénteken a front a községet elérte és kisebb harcok is voltak. Két szovjet katona holtteste maradt a csatatéren, de a község határában 13 magyar nemzetiségű katona is életét vesztette. A lakosságból 3 fő halt meg. A kastély kisebb kárt szenvedett. A németek a Füles patak hídját felrobbantották. Az 1945-ös földosztáskor a Széchenyi birtokot - 1211 kh-t - 263 igénylő között osztották szét.
Az 1945-ben megsemmisült községi könyvtár 1952-ben indult újra 300 kötettel, 1977-ben már 2777 kötet, 1988-ban már 7602 kötet a könyvállomány. 1963-tól 450 m járdát, és a Füles patakra új hidat építettek.1967-ben adták át a ravatalozót. 1965 óta működik napközi otthonos óvoda, 1988 óta 3 csoporttal. A község a kastély lebontott anyagából 1974-ben új, emeletes községházát építtetett, ez magában foglal minden közületi helyiséget, ifjúsági klubot, postát, kultúrtermet, takarékszövetkezetet. Építtettek nevelői lakást, két általános iskolai tantermet, politechnikai műhelyt és napközis étkezőt. Itt tanulnak a szomszédos Nagylózs község felső tagozatos tanulói is. A vezetékes vízszolgáltatás 1983-ban indult. Az öregek napközi otthona 1988-ban létesült.
A falu életében mindig jelentős volt a mezőgazdaság, hiszen már az első írásos emlékek is jelentős erdőkről és jó minőségű szántókról regélnek. Ma a lakosság mintegy egyötöde él földművelésből vagy állattenyésztésből. A község lakói ipari tevékenységet is folytatnak az Erdőgazdaság fűrésztelepén és az Áramszolgáltató Vállalat kapcsolóállomásán, továbbá elhelyezkedhetnek a Nádgazdaság Laskagomba Termesztő telepén. Az egyéni vállalkozók száma növekszik. Egyre többen kapcsolódnak be a falusi turizmus különböző üzletágaiba a nyugati határt a Balatonnal összekötő útvonal turistaforgalmára építve. A bőséges munkalehetőség következtében jómódú családok lakják a falut, így a hagyományos falusi utcakép is megváltozott, modern családi házak épültek. Örvendetes tény, hogy növekszik a városokból visszaköltözők száma.
A lakosság római katolikus. 1989-től a falu híveit a lövői plébános látja el. A településen működik sportkör, vöröskereszt szervezet és felnőtt vegyes kórus. 1990 óta testvérkapcsolat épült ki a burgenlandi Nikitsch (Füles) községgel. * Napjainkban: folyamatban van a belterületen kerékpárút kiépítése, rövidtávú tervekben szerepel egy halastó kialakítása, majd későbbiekben szabadidő parkká fejlesztése.
[szerkesztés] Látnivalók
- barokk Szent Antal szobor és továbbá az 1712-es barokk Assisi Szent Ferenc szobor,
- az általános iskolában a falu történetét bemutató helyi néprajzi gyűjtemény,
- római katolikus műemlék templom (Samodai József festményeivel)
- Műemlék jellegű az 1806-ban épült Kisboldogasszony egyhajós, egytornyos, klasszicista, rk. plébánia-templom.
- A község főterén áll a két világháború áldozatainak emlékműve. Az országhatár közelében 1992-ben a község emlékművet állíttatott az 1945. március 30-án hősi halált halt 13 ismeretlen magyar katonának
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Forrás
Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Torma Margit irása módosításával.
Based on work by