Seregélyes
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Fejér |
| Kistérség | Abai |
| Rang | nagyközség
|
| Terület | 78,19 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 8111 |
| Körzethívószám | 22 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Seregélyes nagyközség Fejér megyében, az Abai kistérségben.
[szerkesztés] Fekvése
Székesfehérvár és a Velencei tó között, attól délre található Seregélyes, ahol „a Velencei tóból kifakadó mocsáros helyek" rónává szelídülnek. Magának a falunak a története a rómaiakig nyúlik vissza. A falu déli határában nagyméretû villagazdaságot, illetve ettõl nem messze kocsitemetkezés helyét tárták fel. A magyarság történetében eredetileg királyi birtok, ahol a fehérvári vár népei és királyi lovászok laktak. Oklevélben elõször 1258-ban említik Seregélyest, amikor Szolgagyõri Eunordi grófok elõdeit, nevezetesen Smaragd székesfehérvári prépost, királyi kancellár; valamint öccsei, Vilmos és Egyed grófok a zsámbéki monostort alapították, s Vilmos többek között Ságh és Seregélyes nevü földek és legelõk felével adományozta meg. Az adományt IV. Béla 1258-ban helyben hagyta. 1345-tol a XVII. század végéig a falunak több tulajdonosa volt. A török hódoltság korában Husszein Bin Abdullah timár javadalom birtokai közé tartozott. 1696-ban pedig már Zichy Pál birtokaként említik. 1735-ben épült a falu temploma, melyet 1792-ben átépítettek. A Zichy család 1821-ben építette a falu parkjában található klasszicista stílusjegyeket viselõ kastélyt. Az épülete valószínuleg Pollack Mihály tervezte, a nagyterem freskóit pedig Pich Ferenc festette. Az 1848-49-es szabadságharc idején Seregélyes felvonulási területként szolgált. A második világháborúig a falu élte csendes mindennapjait, a háború gyötrelmeibõl viszont bõségesen kivette részét. 1944. december 8-tól március 23-ig volt hadszíntér, s hétszer "cserélt gazdát". Legsúlyosabb harcok a németek utolsó magyarországi nagy ellenállása idején voltak. A háború és az újjáépítés után Seregélyes is fejlodésnek indult. Ez részben a mezõgazdasági termelés fejlõdésével, részben Székesfehérvár iparosításával hozható kapcsolatba. Ez utóbbi jórészt jelenleg is leköti a falu munkaképes korosztályát. Emellett a faluban sokan foglalkoznak mezõgazdasággal, vagy a visszaigényelt földjükön, vagy nagyobb gazdálkodó egységben.
[szerkesztés] Nevezetességei
A klasszicista kastély 1821-ben épült. Dísztermében 1820 körül készült klasszicista architektonikus festés látható. Kertje védett természeti érték.Az U alakú, klasszicista kastély fohomlokzatának közepén négyoszlopos portikusz áll, a timpanonban a grófi család címere látható. A kastély utolsó lakói, gróf Hadik Béla és felesége Széchenyi Alice grófno a seregélyesi családi sírhelyen nyugszanak. Az 1980-as években, korhu stílusban helyreállított kastély római termét a székesfehérvári Pilch Ferenc seccói díszítik (1820-as évek). Az épület kastélyszállóként muködik. A Hadik-kastély értékei - hazai kastélyaink kincseihez, berendezési tárgyaihoz hasonlóan - a második világháború zurzavarában szétszóródtak, a német és szovjet frontharcosok birtokába kerültek. Sok minden elenyészett, az értékeknek csupán egy kisebb része került múzeumokba. Ezért is számottevo az a lelet, amit 1976-ban találtak a seregélyesi kastély parkjában. Mintegy félezer tárgyat rejtett a vaskazetta és a faláda, amely ekkor egy fa kivágása során került elo. A lelet ezüst és aranyozott ezüst evoeszközökbol, ezüstedényekbol állt, és számos apró tárgyat, medalionokat, dobozkákat, tarsolyokat és ékszereket is tartalmazott. A tárgyak között XIX. századi és antik darabok is vannak, de nagyobb részük a XX. század elejérol származik. A lelet a székesfehérvári Szent István Király Múzeum tulajdonában van, ahol idonként kiállításra kerül.
Cím: Seregélyes, József Attila u. Telefon: 22/447-030
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a településről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by