Sajógömör
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Sajógömör (szlovákul Gemer): falu a mai Szlovákiában a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában. Gömör vármegye egykori központja és névadója.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Tornaljától 3 km-re északra a Sajó jobb partján fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a török eredetű régi magyar Gömör személynévből való.
[szerkesztés] Története
Területe ősidők óta lakott. Az Őrhegyen és a Várhegyen bronzkori leleteket találtak. Vára a 11. században épült a legkorábbi várispánságok egyike, amely a tatárjárás után is jelentős maradt. A 14. században már mezővárosi kiváltságai voltak. Az 1440-es években a husziták foglalták el, Mátyás 1460-ban foglalt vissza. A monda szerint itt kapáltatta meg a király a népet lenéző urakat. Erre emlékeztet Holló Barnabásnak a templom előtt álló szobra. Vára később jelentőségét vesztette, a török korban szerepe nem volt, alig maradt nyoma. A településen a reformáció kezdete óta evangélikus polgári fiúiskola működött, mely 1884-ben szűnt meg. Sok neves diákja volt. 1910-ben 1267, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott.
[szerkesztés] Látnivalók
- Az egykori várból már csak a sáncok helyei vehetők ki.
- A templom előtt áll az urakat megkapáltató Mátyás király szobra, Holló Barnabás alkotása.
- A falu közepén barokk Szent-Ivány-kastély áll.
- Az Istenhegy közelében levő szentkút vize egykor köszvényeseket gyógyított.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt temették el a híres cigányprímást Cinka Pannát, sírja már nincs meg.
- Itt született 1670 körül Lányi Pál bányavállalkozó, 1704-ben Rákóczi salétrom és puskaporgyártási hadbiztosa. 1722-ben ő építette Dobsinán az első magyarországi nagyolvasztót.
- 1845-ben Petőfi Sándor egy éjszakát itt töltött a falu fogadójában.
- Polgári fiúiskolájában tanult Ján Kalinčiak szlovák író és Jonáš Záborský szlovák költő.
- Ide járt középiskolába Rudnay Sándor festőművész.
- Itt lakott egy ideig Gyöngyösi István költő.