Regöly
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Régió | Dél-Dunántúl |
Megye | Tolna |
Kistérség | Tamási |
Rang | község
|
Terület | 62,67 km² |
Népesség | |
|
|
Irányítószám | 7193 |
Körzethívószám | 74 |
Térkép |
település Mo. térképén |
Regöly község Tolna megyében, a Tamási kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Földrajzi koordinátái: é. sz. 46.57856° k. h. 18.39064° A tárgyalt terület a Kárpát-medencében, a Dunántúl Dél-keleti középső részén található s a Tolnai-Dombság része. Keletről Külső-Somogy, Nyugatról a Tonai-Hegyhát, Északról a Kapos és Koppány folyók völgye határolja.
[szerkesztés] Története
Regöly kis falu Tolna megyében a Kapos és a Koppány összefolyásánál regényes vidéken.
Már az őskor óta lakott, később a kelták földvárat emeltek itt s ez lett a környéken a legtekintélyesebb helyük.Ezt bizonyítja az a tény is miszerint Magyarországon Regöly szolgáltatta a múzeumoknak a legtöbb La-Téne leletet.
A késő kelta pénzek egy csoportját Regölyi tipusúnak nevezi a szakirodalom.A sírok tekintetében kiemelkedő az a sír amit "aranysír" ként emlegetnek.Ez egy alán hercegnőtől származik.Több mint 120 fátyoldíszt ún.flittert és különböző arany tárgyakat találtak a régészek.
A másik kiemelkedő régészeti lelet a földváron belül került elő. Ez egy Árpád - kori templom és a hozzá tartozó temető feltárását jelentette. Bár idő és pénz hiányában nem tárták fel teljesen a templom környékét előkerült itt néhány csak szórványként értelmezhető pénz és bronztárgy: 3 Zsigmond denár, 1 bécsi fillér (II.Albrecht 1330-40 között vert pénze), 1 S és 1 bronz végű hajkarika, pártaövek övveretei, bronzkapcsok, bronzgombok, könyvsarok veret, néhány bizonytalan funkciójú töredék egyik talán egykori harang letörött fülrésze lehetett. A tárgyak zömét a 18-19. századra tehetjük. Kovách Aladár féltételezte hogy itt avar temető is volt késői avar sírokkal de ez nagyrészt az építkezések és földmunkák során elpusztult.