Ravenna

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ravenna olasz város Emilia-Romagna régióban. Csatorna köti össze az Adriai-tengerrel. Egykor a Római Birodalom, majd az Osztrogót Birodalom fővárosa volt, most Ravenna tartomány székhelye. Korakeresztény műemlékei az UNESCO Világörökség listáján szerepel.

[szerkesztés] Története

4. század: külvárosa a Római Birodalom legnagyobb hadikikötője volt, Classisnak hívták.

401: Honorius császár tette székhelyévé, ekkor rövid fénykorát élte.

5. század: Theoderik gót király foglalta el, a gótok 47 éves uralma következett.

540: Justinianus császár vezére, Belizár verte le a gótokat, a keleti kultúra átvételénak időszaka.

750: longobárdok telepedtek le, a folyó feltöltötte a lagúnákat, tespedő középkori város, templomai lesüllyedtek.

14. század: Dante temetése.

[szerkesztés] Látnivalói

• Piazza del Duomo
• Ortodox Baptisterium (keresztelő templom): a római időkben vízvezetékelzáró fürdő volt a nyolcszögű, kupolás épület. Római stílusú kupolamozaik díszíti: Krisztus keresztelését ábrázolja antik felfogásban. Megjelenik rajta a tizenkét apostol, és templomi helyiségek ábrázolása is. Mindez az egyházat jelképezi. Az ablakoknál arabeszkek közt próféták láthatók.
• Dóm: 1734-ben épült, egy korábbi bazilika helyére építették, melyet a 4. században Ursus püspök alapított.
• Érseki Palota Múzeuma: érdekes látnivalója Maximianus trónja az 5. századból, mely alexandriai vagy bizánci munka. A palotában ugyancsak mozaikok csodálhatók meg.
• Piazza del Popolo
• Palazetto Veneto: loggiás oszlopokkal díszített 6. századi épület.
• Apollinaris és Vitalis oszlopa: Ravenna védőszentjeinek szobrai tekinthetők meg a két oszlopon a 15.századból.
• Garibaldi tér

• Dante mauzóleuma: Dante Alighieri (1265-1321) eredetileg először a ferencesrendi temetőbe került, majd 1519-ben Medici Leo pápa elrendelte hazavitelét. A ferences atyák elrejtették a koporsót. Így 1780-ban az üres sír helyére emelték a mauzóleumot. 1865-ben végül megtalálták az ereklyét egy falban. Később harangtornyot építettek fölé.
• Ariánus Keresztelőkápolna: a gótok hite, az ariánus nem ismerte el Jézust Istennek. Ebben a szellemben díszíteték a kápolnát is. Kupolamozaikja egyedülálló: az egyetlen, mely meztelenül ábrázolja Krisztust Michelangelo kora előtt.
• Theoderik sírja: 10 szögletű, zömök építmény, a tetején monolit. A kő méretei: 33 m-es kerületű, 300 tonna súlyú. Isztriai fehér mészkőből készült. Egy monda szerint a kegyetlen a király úgy félt a villámlástól, hogy a kő alá menekült, de az mégis agyonsúlytotta.
• Via di Roma
• San Apollinaire Nuovo Bazilika: ariánus gótok építették, két fala 24 látványos oszlopon fekszik. Mozaikjai: fent - Krisztus élettörténete, balra – 22 szűz, jobbra – 26 mártír, a bejáratnál – kikötő illetve Theoderik palotája. Mennyezete a 17. századból származik.

• San Vitale Székesegyház: a bizánci, centrális templomtípus egy példája. San Vitalis a kor egyik szentje, római katona volt, aki fiaival halt vértanúhalált. Itt végezték ki a mezőn, a templom helyén. A székesegyház 534-547 között épült, Maximianus érsek szentelte fel. Belsejében alabástromszobros emeletes árkádok utalnak arra, hogy a nők és a férfiak külön foglaltak helyet. Bizánci kosaras oszlopok tartják kupoláját. A padlón az eredeti mozaikburkolat keletiesen konzervatív. Az apszis előtt a mozaikok Justinianust és Teodórát ábrázolják. Melléképülete a híres Galla Placidia síremléke. Ő Theodius lánya volt, akit a gótok elraboltak és feleségül adták Athaulf királyhoz (410-ben) Miután férjét megölték, őt hazaküldték. Később feleségül ment II. Constantinushoz. Annak halála után uralkodónő lett (421-450). A síremlék 440-ben épült, maga a császárnő építtette. Görögkereszt alaprajzú, az ókori mozaikkultúra emlékei láthatók falain, melyet aranyburkolat fed. A sírokban III. Valentianus, II. Constantinus és Galla Placidia nyugszanak.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Ravenna honlapja