Pioneer-anomália

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Pioneer-10

Az 1972-ben felbocsátott Pioneer–10 mozgását több, mint huszonöt éven át követték nyomon. A Földről utánaküldött, majd az űrszondáról visszaverődő rádiójelek Doppler-jelenség miatti vöröseltolódásából a NASA kutatói folyamatosan meghatározták a szonda sebességét. Az adatok már régóta arra mutattak, hogy a Pioneer–10 a vártnál erősebben lassul, jóllehet a kutatók igyekeztek számításba venni minden lehetséges zavaró tényezőt: például a Föld Nap körüli keringése periodikusan hol összenyomja, hol megnyújtja a hullámokat, a szonda útjába eső bolygók tömegvonzása pedig módosítja a mozgást. Bár a kisebb eltéréseket már régóta észlelték, csak mostanra készült el az a tanulmány, amely az utóbbi 10 év adatainak az elemzése alapján szisztematikus eltérést mutat ki az elméletileg kiszámított és a valóságos mozgás között. John Anderson, a NASA pasadenai Sugárhajtási Laboratóriumának kutatója szerint bár számtalan feltételezéssel próbálkoztak, mostanra már nemigen maradt más magyarázat, mint az, hogy a Nap tömegvonzása a vártnál erősebb. Igaz, az eltérés a lassulás mértékében csekély, másodpercenként mindössze 80 milliárdod centiméter – ez egy óránként 60 kilométeres sebességgel haladó autót 650 év alatt állítana meg. Ám a számítások olyan pontosak, hogy a hibahatárba még ez a piciny eltérés sem fér bele.

Hol lehet a hiba? Az üzemanyag esetleges elszivárgását, a csillagközi por fékező hatását és még ismeretlen objektumok gravitációs befolyását sorra ki kellett zárni. Ráadásul a vizsgálat ráirányította a figyelmet a többi, nagy távolságra eljutó szonda mozgására is. Kiderült, hogy azokban is kimutathatók olyan eltérések, amelyek komolyan kétségessé teszik a gravitáció törvényeire vonatkozó ismereteinket. Ám a Pioneer–11, amelyet 1973-ban bocsátottak fel a Naprendszer éppen átellenes irányába, szintén nagyjából ugyanolyan mértékben lassul, mint a Pioneer–10. Az 1990-ben a Jupiter felé elindított Ulysses pályája, miközben a Nap mellett elhaladt, szintén a vártnál erősebben módosult. A jelenleg a Jupiter holdjai közelében levő Galileo szonda pályaadataiban is tetten érhető ugyanez a jelenség. "Mindez együtt már elég hatásos érvnek látszik ahhoz, hogy feltegyük a kérdést: valóban jól ismerjük-e a tömegvonzás törvényeit?" – állítja Anderson.

[szerkesztés] Források

Élet és Tudomány, 1998. 40.szám – A tudomány világa: Nem ismerjük elég jól a gravitációt? ;
Élet és Tudomány, 1998. 36.szám – A tudomány világa: Halló, Föld! Itt a Pioneer 10...;