Patkány
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A vándorpatkány (Epimys norvegicus) igen gyakori, az egész Földön elterjedt. Levezető csatornákban, pincékben, istállókban, trágyatelepeken, ólakban üti fel tanyáját; gyorsan fut és kúszik. Szőrének színe a hátoldalon barnás, sárgásszürke, a hasán és a lábán fehéres. Rendkívül kártékony; hazai megfigyelések szerint tógazdaságainkban is sok halat pusztít. Nagyon szapora, évente négyszer szaporodik; fiainak száma 8-12 is lehet. Világvárosokban valóságos csapás; irtását törvény rendeli el. Fajrokona a házi patkány (Epimys rattus) kisebb, háta sötétbarna, hasa szürkésfekete, farka pikkelyes. Leginkább onnan ismerjük, hogy hozzájuk köthető a középkori pestisjárvány. (Valójában a vándorpatkánynak köszönhetjük, hogy a pestis lényegében nem okoz manapság nagy problémát, mert megjelenésekor szinte teljesen kiszorította a honos házi patkányokat) Kis számban fordul elő, főleg padlásokon, magtárakban található, inkább növényevő, kártékony. Már csak a Dunántúlon feltalálható, ritka faj.
Múlt század elejére a vándorpatkány legfőbb élőhelyévé a szennyvíz csatornák váltak. Jól úsznak (akár 72 órán keresztül(!)), képesek a csatornán keresztül bejutni bármely lakásba, ami rácsatlakozik a csatornarendszerre. Mindent megrágnak. Egymást a szaguk alapján különböztetik meg. Tájékozódásukhoz a hangadást is felhasználják. Igen szapora állt faj. 4 hetente 8-12 utódot hoz a világra mindegyik nőstény.
Életmódjuk: ragaszkodnak a megszokott dolgaikhoz (búvóhelyükhöz, és szagjelzéseikkel ellátott útvonalaikhoz). Az ezekre az útvonalakra kihelyezett méreggel van esély az ellenük való küzdelemben. Figyelembe kell venni azonban, hogy a patkány gyanakvó, igen óvatos állat. A hagyományos csapdák általában hatástalanok a méregből pedig nem esznek, ha látják, hogy elpusztult a társuk. Ezért csak olyan méreg eredményes, ami nagyon lassan fejti ki mérgező hatását, mert csak így van esély arra, hogy több példány is egyen a méregből (a legtöbb patkányméreg ilyen). Ráadásul a többségük gyorsan ellenállóvá válik a méreggel szemben…
A legelterjedtebben használt kísérleti alanyai a gyógyszergyáraknak, vegyi üzemeknek, és a velük végzett labirintus, és egyéb tanulási tesztek pedig a kísérleti pszichológia egyik fő irányzatát képviselik.
Érdekességek: kitűnő atléták, 10 s alatt futják a 100 métert, napokig képes úszni, és akár 1,5m-t is képes ugrani. Az egyik leginkább "patkánymentes főváros" Budapest, köszönhetően az 1971 óta tartó hatékony irtásnak ( addig Budapest nagyon fertőzöttnek számított, a házak 33%-a, a belvárosban gyakorlatilag 100%a fertőzött volt, lényegében minden lakás, ház csatorna rendelkezett legalább egy példánnyal. 1971-ben a városvezetés - megelégelve ezt az állapotot - 2 éves küzdelem árán kiírtotta őket. Manapság kb 0,8%-os az átlagos fertőzöttség Budapesten a 2%-os egészségügyi határértékhez képest). Legtöbbjüket egyébként a természet pusztítja el. Egy kiadós eső utáni hirtelen vízszintemelkedés pusztítja el a legtöbb patkányt (hiába kitűnő úszók, a hirtelen áradásban megfulladhatnak). Manapság nem csak hajón utaznak, hanem repülőgépen is (hiába próbálják irtani őket). A Columbia űrsikló, pl. egyik útja alkalmával 6 "potyautas" patkányt is magával szállított…