Patacs
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Patacs Pécs településrésze, korábban önálló község.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elhelyezkedése
Pécset nyugati irányba Szigetvár felé elhagyva közelíthető meg. Az 1990-es évek elejétől az eredeti Patacstól nyugatra dinamikusan növekvő családi házas övezet alakult ki. Patacstól keletre található a Rácváros, ahová a 17. században települtek be szerbek.
[szerkesztés] Története
Bertalan pécsi püspök a Patacs fölötti hegyen 1225-ben (más forrás szerint 1215-ben [1])Szent Jakab tiszteletére monostort építtetett a környék remetéi számára, akik később csatlakoztak Boldog Özséb, a pálos rend későbbi alapítója közösségéhez. [2] Özsébnek a Pilis hegyeiben alapított kis kolostorával egyesítve a patacsi kolostor lett a pálos rend magva.
Patacs 1930-ban egyesült Magyarürög, Mecsekszentkút és Rácváros községekkel, az összevont település neve Mecsekalja lett. 1954-ben Mecsekalját Pécshez csatolták. [3]
[szerkesztés] Látnivalók
A Fő utcán található egyhajós, homlokzati tornyos, négyzet alaprajzú szentéllyel rendelkező katolikus temploma, amelynek 13. századi hajóját később barokk stílusban építették át. (1864-ben, majd 1902-ben újra átépítették a templomot.)
A Patacsi feletti Bajmi-tetőről délre tartó vízmosásos völgyben található a Bajmi-kút nevű forrás. [4] Patacs utolsó házait elhagyva a PΔ jelzésről letérve, a PO jelzés nyomán érhető el a vörös homokkövekből megépített Árnyas-forrás, amelyet régebben György-Kárló forrás néven ismertek. [5]
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született és gazdálkodott Kovács Béla, kisgazdapárti politikus, Nagy Imre második és harmadik kormányának tagja.
[szerkesztés] Érdekességek
- Egy Patacs fölötti szőlő 1332-ben történt eladásáról szól az első oklevél, amely a mecseki szőlőkultúrát említi. Ebben az időszakban a Pécs környéki bort országosan a legjobbak közé sorolták. [6]
- Patacs volt a Kispál és a Borz zenekar leghosszabb ideig használt próbahelye. [7]