Web Analytics
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Pannon Egyetem - Wikipédia

Pannon Egyetem

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Pannon Egyetem
Magyarul Pannon Egyetem (PE)
Latinul Universitas Pannonica
Angolul University of Pannonia
Németül Pannonische Universität Veszprém
Franciául Université de Pannonie
Alapítva 1949
Helye Veszprém, Egyetemváros
Hallgatók száma több, mint 10 000
Típusa állami egyetem
Rektor Dr. Gaál Zoltán egyetemi tanár
Címe 8200 Veszprém, Egyetem u. 10.
Telefonszám (88) 624-000
Fax (88) 624-529
E-mail pr@almos.uni-pannon.hu
Honlap www.uni-pannon.hu

A Pannon Egyetem (rövidítve: PE, 2006. március 1. előtt Veszprémi Egyetem) Veszprém egyik felsőoktatási intézménye, jelenleg több mint 10 ezer hallgatóval.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Elhelyezkedése

Az egyetem öt kara három kampuszon, Veszprémben, Keszthelyen és Nagykanizsán működik. Az egyetem veszprémi épületeinek többsége az Egyetemvárosban helyezkedik el; a központi (A és B) épületeket a Színházkerttől délre, az Egyetem utcában találjuk. Emellett felsőfokú szakképzések érhetőek el Pápán, Székesfehérvárott, Ajkán, Szombathelyen, Zalaegerszegen, valamint Budapesten.

[szerkesztés] Története

Veszprémben működött Magyarország első, XIII. századi felsőoktatási intézménye, a káptalani főiskola, ahol jogot és a „hét szabad művészetet” (azaz mai szóval lényegében bölcsészetet) oktatták. Itt képezték a kor magyarországi diplomatáit. Miután 1276-ban Csák Péter seregei elpusztították Veszprémet, a káptalani főiskola már nem épült újjá.

Az egyetem B épülete
Nagyít
Az egyetem B épülete

Veszprém 1949-ben válhatott ismét egyetemi várossá. Az ebben az évben hozott XXII. törvény rendelkezett a Budapesti Műszaki Egyetem Nehézvegyipari Karának a városba telepítéséről. Az intézkedés célja az volt, hogy Veszprém a Közép-Dunántúl tudásközpontjává váljon. Az intézmény 1949. szeptember 26-án 107 hallgatóval és 16 oktatóval, egy (a mai A) épületben kezdte meg működését.

1951 őszén jött létre az önálló egyetem. Az intézmény megszervezésében különösen nagy szerepet játszott Polinszky Károly, aki 1949-től (két év kihagyással) 1962-ig az egyetem dékánja, majd 1963-ig rektora volt. Emlékét a Polinszky-terem (a PE legnagyobb előadóterme) és mellszobor őrzi. A hallgatói létszám bővülése miatt új épületeket kellett építeni. 1957-re elkészült a mai E, D, C és B épület, majd 1961-re az egyetem aulája. 1995-ben az intézmény tulajdonába kerültek az egykori Nehézvegyipari Kutató Intézetnek és a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézetnek az Egyetemváros nyugati részén található épületei. 2003-ban a Vár több épületét is megkapta az egyetem, ahol számos bölcsészettudományi tanszéke került elhelyezésre.

A rendszerváltozás után szükségessé vált az egyetem profiljának bővítése. Újabb bölcsészettudományi, társadalomtudományi, gazdaságtudományi, informatikai és mérnöki szakok jöttek létre. Az intézmény igazi többkarú universitássá vált, és az 1990/1991-es tanévtől a Veszprémi Egyetem nevet viselte.

A 2006. év elején született döntés az intézmény nevének Pannon Egyetemre való változtatásáról. A vezetők úgy vélték, hogy ez jobban kifejezi az egyetem már betöltött, illetve betölteni kívánt átfogó, regionális szerepét. 2006. március 1-től az intézmény már ezt a nevet használja.

[szerkesztés] A keszthelyi Georgikon története

A Georgikon Európa legrégebbi rendszeres mezőgazdasági felsőoktatási intézménye, mely 1797. július 1-jén kezdte meg működését. Az intézmény az alapító Festecsics György grófról kapta a nevét, eredetileg főleg a gróf tisztejeinek oktatására szolgált, de bárki tandíj nélkül hallgathatta az órákat. Az ország kiemelkedő agrárszakemberei tanítottak itt: Pethe Ferenc, Nagyváthy János, Rumy Károly György. Magyar és latin nyelven folyt az oktatás egészen a magyar nyelv 1864-es térnyeréséig. Az eredeti épülettegyüttes már nincs meg, de 1972-ben a másodikként felépült épületben kialakították a Georgikon Majormúzeumot, az intézmény fennállásának 175. évfordulójára.

Az intézmény az 1848/49-es forradalom és szabadságharc miatt 1865-ig hivatalosan nem működött. Ebben az évben Országos Gazdászati és Erdészeti Felsőbb Tanintézet néven született újjá, 1866-tól Országos Gazdászati Tanintézet, majd 1869-től Magyar Királyi Felsőbb Gazdászati Tanintézet néven folytatta működését. A gazdasági intézetek közül először a mosonmagyaróvári tanintézet kapott akadémiai rangot, Keszthely csak 1906-ban az agrároktatási reformoknak köszönhetően nyerte el ezt a címet, ennek nyomán újraindult a felsőfokú szakoktatás.

A II. világháború után az agrároktatás átszervezése nyomán először főiskola lett, majd Mosonmagyaróvár és Debrecen mellett beintegrálták a budapesti Magyar Agrártudományi Egyetembe. 1953-tól újjáalakultak a Mezőgazdasági Akadémiák a három településen (Keszthely, Mosonmagyaróvár és Debrecen). 1957-től ismét egyetemi rangot kapott a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia, a végezettek pedig mezőgazdasági mérnökök lettek. A Délnyugat-Dunántúli Kísérleti Intézet becsatolásával egyesítették az oktatást és a kutatást. 1962-ben hozták létre a keszthelyi és mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolákat, melyek 1970-ben Agrártudományi Egyetem, Keszthely néven működtek tovább. 1987-ben a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Állattenyésztési Kar néven lett része az intézménynek, majd 1990-től a Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kara lett. 2000. január 1-jén vált a Pannon Egyetem (akkor még Veszprémi Egyetem) részévé Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar néven.

[szerkesztés] Doktori képzés

Az egykori Veszprémi Vegyipari Egyetemen 1959-ben adtak át először műszaki doktori oklevelet, azóta összesen 746-an szerezték meg ezt a fokozatot. 1985-1996 között egyetemi doktori oklevelet 149-en szereztek. A PhD képzés 1993-ban indult kémia és környezettudomány területen. Azóta műszaki informatikai alkalmazások, neveléstudomány programokkal bővült az akkreditált doktori képzések köre. A 2000-ben történt integráció a keszthelyi Georgikon MT Karral tovább szélesítette a doktori képzések körét mezőgazdaság- és közgazdaság tudományággal. 2001-től doktori iskolák működnek 8 fő tudományterületen. Jelenleg 10 doktori iskola működik a Pannon Egyetemen, a 11.-et 2006-ban akkreditálták. A 250. PhD-oklevelet 2006-ban adták át.

[szerkesztés] Karok a Pannon Egyetemen

Az egyetem A épülete
Nagyít
Az egyetem A épülete

2006-ig a következő karok jöttek létre (zárójelben az alakulás éve):

  • Bölcsészettudományi Kar (1990, 2006. április 30-ig Tanárképző Kar néven)
  • Gazdaságtudományi Kar (2003)
  • Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar (2000)
  • Mérnöki Kar (1990)
  • Műszaki Informatikai Kar (2003)

[szerkesztés] Az egyetem eddigi rektorai

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken
THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu