Pannon Egyetem
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Pannon Egyetem | |
---|---|
Magyarul | Pannon Egyetem (PE) |
Latinul | Universitas Pannonica |
Angolul | University of Pannonia |
Németül | Pannonische Universität Veszprém |
Franciául | Université de Pannonie |
Alapítva | 1949 |
Helye | Veszprém, Egyetemváros |
Hallgatók száma | több, mint 10 000 |
Típusa | állami egyetem |
Rektor | Dr. Gaál Zoltán egyetemi tanár |
Címe | 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. |
Telefonszám | (88) 624-000 |
Fax | (88) 624-529 |
pr@almos.uni-pannon.hu | |
Honlap | www.uni-pannon.hu |
A Pannon Egyetem (rövidítve: PE, 2006. március 1. előtt Veszprémi Egyetem) Veszprém egyik felsőoktatási intézménye, jelenleg több mint 10 ezer hallgatóval.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elhelyezkedése
Az egyetem öt kara három kampuszon, Veszprémben, Keszthelyen és Nagykanizsán működik. Az egyetem veszprémi épületeinek többsége az Egyetemvárosban helyezkedik el; a központi (A és B) épületeket a Színházkerttől délre, az Egyetem utcában találjuk. Emellett felsőfokú szakképzések érhetőek el Pápán, Székesfehérvárott, Ajkán, Szombathelyen, Zalaegerszegen, valamint Budapesten.
[szerkesztés] Története
Veszprémben működött Magyarország első, XIII. századi felsőoktatási intézménye, a káptalani főiskola, ahol jogot és a „hét szabad művészetet” (azaz mai szóval lényegében bölcsészetet) oktatták. Itt képezték a kor magyarországi diplomatáit. Miután 1276-ban Csák Péter seregei elpusztították Veszprémet, a káptalani főiskola már nem épült újjá.
Veszprém 1949-ben válhatott ismét egyetemi várossá. Az ebben az évben hozott XXII. törvény rendelkezett a Budapesti Műszaki Egyetem Nehézvegyipari Karának a városba telepítéséről. Az intézkedés célja az volt, hogy Veszprém a Közép-Dunántúl tudásközpontjává váljon. Az intézmény 1949. szeptember 26-án 107 hallgatóval és 16 oktatóval, egy (a mai A) épületben kezdte meg működését.
1951 őszén jött létre az önálló egyetem. Az intézmény megszervezésében különösen nagy szerepet játszott Polinszky Károly, aki 1949-től (két év kihagyással) 1962-ig az egyetem dékánja, majd 1963-ig rektora volt. Emlékét a Polinszky-terem (a PE legnagyobb előadóterme) és mellszobor őrzi. A hallgatói létszám bővülése miatt új épületeket kellett építeni. 1957-re elkészült a mai E, D, C és B épület, majd 1961-re az egyetem aulája. 1995-ben az intézmény tulajdonába kerültek az egykori Nehézvegyipari Kutató Intézetnek és a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézetnek az Egyetemváros nyugati részén található épületei. 2003-ban a Vár több épületét is megkapta az egyetem, ahol számos bölcsészettudományi tanszéke került elhelyezésre.
A rendszerváltozás után szükségessé vált az egyetem profiljának bővítése. Újabb bölcsészettudományi, társadalomtudományi, gazdaságtudományi, informatikai és mérnöki szakok jöttek létre. Az intézmény igazi többkarú universitássá vált, és az 1990/1991-es tanévtől a Veszprémi Egyetem nevet viselte.
A 2006. év elején született döntés az intézmény nevének Pannon Egyetemre való változtatásáról. A vezetők úgy vélték, hogy ez jobban kifejezi az egyetem már betöltött, illetve betölteni kívánt átfogó, regionális szerepét. 2006. március 1-től az intézmény már ezt a nevet használja.
[szerkesztés] A keszthelyi Georgikon története
A Georgikon Európa legrégebbi rendszeres mezőgazdasági felsőoktatási intézménye, mely 1797. július 1-jén kezdte meg működését. Az intézmény az alapító Festecsics György grófról kapta a nevét, eredetileg főleg a gróf tisztejeinek oktatására szolgált, de bárki tandíj nélkül hallgathatta az órákat. Az ország kiemelkedő agrárszakemberei tanítottak itt: Pethe Ferenc, Nagyváthy János, Rumy Károly György. Magyar és latin nyelven folyt az oktatás egészen a magyar nyelv 1864-es térnyeréséig. Az eredeti épülettegyüttes már nincs meg, de 1972-ben a másodikként felépült épületben kialakították a Georgikon Majormúzeumot, az intézmény fennállásának 175. évfordulójára.
Az intézmény az 1848/49-es forradalom és szabadságharc miatt 1865-ig hivatalosan nem működött. Ebben az évben Országos Gazdászati és Erdészeti Felsőbb Tanintézet néven született újjá, 1866-tól Országos Gazdászati Tanintézet, majd 1869-től Magyar Királyi Felsőbb Gazdászati Tanintézet néven folytatta működését. A gazdasági intézetek közül először a mosonmagyaróvári tanintézet kapott akadémiai rangot, Keszthely csak 1906-ban az agrároktatási reformoknak köszönhetően nyerte el ezt a címet, ennek nyomán újraindult a felsőfokú szakoktatás.
A II. világháború után az agrároktatás átszervezése nyomán először főiskola lett, majd Mosonmagyaróvár és Debrecen mellett beintegrálták a budapesti Magyar Agrártudományi Egyetembe. 1953-tól újjáalakultak a Mezőgazdasági Akadémiák a három településen (Keszthely, Mosonmagyaróvár és Debrecen). 1957-től ismét egyetemi rangot kapott a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia, a végezettek pedig mezőgazdasági mérnökök lettek. A Délnyugat-Dunántúli Kísérleti Intézet becsatolásával egyesítették az oktatást és a kutatást. 1962-ben hozták létre a keszthelyi és mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolákat, melyek 1970-ben Agrártudományi Egyetem, Keszthely néven működtek tovább. 1987-ben a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Állattenyésztési Kar néven lett része az intézménynek, majd 1990-től a Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kara lett. 2000. január 1-jén vált a Pannon Egyetem (akkor még Veszprémi Egyetem) részévé Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar néven.
[szerkesztés] Doktori képzés
Az egykori Veszprémi Vegyipari Egyetemen 1959-ben adtak át először műszaki doktori oklevelet, azóta összesen 746-an szerezték meg ezt a fokozatot. 1985-1996 között egyetemi doktori oklevelet 149-en szereztek. A PhD képzés 1993-ban indult kémia és környezettudomány területen. Azóta műszaki informatikai alkalmazások, neveléstudomány programokkal bővült az akkreditált doktori képzések köre. A 2000-ben történt integráció a keszthelyi Georgikon MT Karral tovább szélesítette a doktori képzések körét mezőgazdaság- és közgazdaság tudományággal. 2001-től doktori iskolák működnek 8 fő tudományterületen. Jelenleg 10 doktori iskola működik a Pannon Egyetemen, a 11.-et 2006-ban akkreditálták. A 250. PhD-oklevelet 2006-ban adták át.
[szerkesztés] Karok a Pannon Egyetemen
2006-ig a következő karok jöttek létre (zárójelben az alakulás éve):
- Bölcsészettudományi Kar (1990, 2006. április 30-ig Tanárképző Kar néven)
- Gazdaságtudományi Kar (2003)
- Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar (2000)
- Mérnöki Kar (1990)
- Műszaki Informatikai Kar (2003)
[szerkesztés] Az egyetem eddigi rektorai
- Polinszky Károly, egyetemi tanár, 1949. augusztus 19-től 1952. július 31-ig
- Bereczky Endre, egyetemi tanár, 1952. augusztus 1-től 1953. szeptember 30-ig
- Nemecz Ernő, egyetemi tanár, 1953. október 1-től 1954. szeptember 14-ig
- Polinszky Károly (másodszor), egyetemi tanár, 1954. szeptember 15-től 1963. december 31-ig
- László Antal, egyetemi tanár, 1964. január 1-től 1966. július 31-ig
- Káldi Pál, egyetemi tanár, 1966. augusztus 1-től 1971. július 31-ig
- Nemecz Ernő (másodszor), egyetemi tanár, 1971. augusztus 1-től 1980. június 30-ig
- Inczédy János, egyetemi tanár, 1980. július 1-től 1981. június 30-ig
- Heil Bálint, egyetemi tanár, 1981. július 1-től 1989. június 30-ig
- Liszi János, egyetemi tanár, 1989. július 1-től 1995. június 30-ig
- Győri István, egyetemi tanár, 1995. július 1-től 1998. június 30-ig
- Gaál Zoltán, egyetemi tanár, 1998. július 1-től jelenleg is