Optikai lencsék leképzési hibái
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A lencsehiba az optikai lencsék képalkotása során keletkező jellegzetes hibák, elsősorban a fényképészetben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Típusai
[szerkesztés] Szférikus abberráció
A szférikus aberráció (gömbi hiba) az optikai tengelyen lévő tárgypontból kilépő és az objektív különböző magasságú övein (zónáin) átmenő fénysugarak az optikai tengely különböző pontjaiban alkotnak képet. Egy tárgypont képe a filmsík helyétől is függő, kisebb-nagyobb, kör alakú folt, ún. szóródási kör.
[szerkesztés] Kromatikus abberráció
A kromatikus abberráció (longitudinális vagy transzverzális színi hiba) fennállása esetén a leképezett képnek színes szegélye van, bár a tárgynak nincs. Ennek oka, hogy a lencsék, akárcsak a prizmák, másképp törik meg a különböző hullámhosszúságú fénysugarakat. Javítása úgy történik, hogy gyűjtő- és szórólencsét tesznek egymás mögé, így az ellentétes diszperziók kijavítják a hibát. Csak 2, legfeljebb 3 színre lehetséges ez a javítás, mivel többre már megszűnne a lencserendszer törőképessége.
[szerkesztés] Asztigmatizmus
Az asztigmatizmus (nem pontszerű leképezés vagy pontnélküliség) ugyanúgy, mint a tükör esetén, még ha keskeny fénynyaláb esik is a lencsére, ha az optikai tengellyel nagy szöget zár be, nem egyetlen pontba képeződik le, hanem két rövid, egymásra merőleges, éles vonallá húzódik össze. Az egyik vonal a lencséhez közelebb, a másik a lencsétől távolabb keletkezik. A két képvonalat a tárgypontból különböző irányban induló sugarak hozzák létre. Rekeszeléssel csökkenthető.
[szerkesztés] Kóma
A kóma (üstököshiba) a főtengelytől távoli pontból nagyon ferdén és nagy nyílásszögben érkező fénysugarak az ernyőn pontszerű kép helyett üstököscsóvához hasonlító fényfoltot alkotnak. A kóma oka az, hogy a tárgypontból kiinduló sugarak a lencsén különböző mértékű eltérítést szenvednek. A lencse külső részei által rajzolt szóródási körök középponjai a fénysugár nagy beesési szöge esetén nem esnek egybe a lencse beljebb lévő részei által rajzolt szóródási körök középpontjaival, így a végeredmény nem egy szabályos szóródási kör, hanem az elméleti találkozási pontból kiinduló üstökösszerű csóva lesz.
[szerkesztés] Képmezőelhajlás
A lencse optikai tengelyére merőleges, nagy kiterjedésű sík tárgy leképezése során a fénysugarak útja meghajlik az objektíven belül, a tárgyról keletkező képpontok ezáltal nem egy síkban, hanem (általában) görbe felületen keletkeznek. Nagy képek kivetítésekor ezért alkalmaznak a széleinél kissé hajlított vásznat.
[szerkesztés] Egyéb képtorzulások
- Torzítás (disztorzió) (pl: Halszemoptika)
- Tükröződés
Based on work by