Olümposz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Olümposz Görögország legmagasabb hegysége, amely az ország északi részén, Thesszália és Makedónia határán emelkedik. A legújabb mérések [1] alapján 2918,8 méteres magaságával Hellász legmagasabb hegye és egyike Európa legmagasabb csúcsainak is. .
Az Olümposz hegy viszonylag kis kiterjedésű, de szemet gyönyörködtetően változatos táj. Növény- és állatvilága rendkívül gazdag, számos egyedi, speciálisan csak ezen a területen honos élőlényt találunk; ma természetvédelmi terület. A hegy legmasabb pontja a Mütikasz (Mytikas) csúcs, jelentése „orr”. Az Olümposzon találjuk Görögország második legmagasabb hegycsúcsát is a 2911 méteres Skoliot. Az ide látogató túristák, vagy hegymászók a hegy lábánál fekvő Litochoróból, azaz az Istenek városából indulhatnak a Zeusz trónjának is nevezett fenséges csúcs meghódítására.
A görög mitológia szerint, itt az Olümposz legtetjén van az istenek örök lakhelye. A havas hegygerincen, felhőktől koszorúzva állt a görög pantheon isteneinek - a tizenkét olümposzi isten kristálypalotája, melyben Zeusz uralkodott. A görög mondavilág szerint Gaia gyermekei a titánok is az Olümposzon éltek és Kronosz, a legfiatalabb és leghatalmasabb titán trónusa is az Olümposz volt.
Etimológiáját tekintve az „Olümposz” szó jelentése ismeretlen, feltételezhetően pre-indo-európai eredetű.