Ojtozi-szoros
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Ojtozi-szoros hegyszoros a Keleti-Kápátokban Ojtoz településtől keletre a mai Romániában.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét arról a kistelepülésről kapta, melynek határában fekszik, az pedig az Ojtoz patakról. Az ótörök ottuz (= harminc) eredetileg valószínűleg egy törzs neve lehetett. Más magyarázat szerint a török al (= vörös) és tuz (= só) szavakból ered, és vöröses színű sótelepeiről kapta nevét.
[szerkesztés] Története
1241-ben a tatárok egyik része itt tört be az országba. 1466-ban erre indult Mátyás a lázadó moldvaiak ellen. 1550-ben moldvai sereg nyomult a szorosba, de a székelyek visszaverték. 1576-ban itt vonult ki a lengyel trón elfoglalására Báthory István, itt jött be Thomsa vajda Bethlen Gábor megsegítésére. 1707-ben itt vonult vissza a székely sereg Moldvába Rabutin császári serege elöl. 1788-ban török sereg tört be a szorosba, és árulás következtében nagy pusztítást végzett a szorost védő székely seregben. 1849. júliusában itt vonult át Bem székely seregével Moldvába.
Az I. világháborúban véres harcok dúltak itt magyar és román seregek között. A 18-as soproni honvéd gyalogezred emlékműve már nincs meg, csak másolata látható Sopronban. 1944 augusztusában a 24. határvadász zászlóalj a székely erődszázaddal hősiesen védte a szorost a túlerőben levő orosz és román csapatokkal szemben.
[szerkesztés] Látnivalók
A szorosban a Máglyakő lejtőjén emelkedett egykor a Rákóczi-vár. A 16. században már állott, de a hagyomány II. Rákóczi György építkezésének tartja. Valójában a háromszékiek építették. 1788-ban a török elfoglalta és lerombolta. A 19. században villámcsapás érte, azóta egyre pusztul. Csak csekély maradványai vannak. A szorosban levő országutat 1850-54 között építették ki.