Nukleon
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A nukleon az atommagot alkotó részecskék: a neutron és a proton közös neve. Az atommagban az erős kölcsönhatás tartja össze őket. Nagyjából egyforma tömegűek és átmérőjűek és az atom tömegének döntő részét a nukleonok adják, az atom tömegszáma emiatt a nukleonok számával egyezik. A nukleonok barionok. Az 1960-as évekig elemi részecskének gondolták őket, ekkoriban a közöttük ható kölcsönhatással definiálták az erős kölcsönhatást. Ma már tudjuk, hogy összetett részecskék, kvarkokból és gluonokból épülnek fel. A nukleonok tulajdonságainak megértése a kvantumszíndinamika egyik fő célja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Proton
A proton a legkönnyebb barion és stabulitása a barionszám megmaradásának mértéke. A proton élettartama így erős kényszert ró ki az olyan spekulatív elméletekre, amelyek megpróbálják kiterjeszteni a részecskefizika standard modelljét.
Spinje és paritása 1/2+, töltése +1, tömege 938 MeV. A proton a hidrogén atommagja. Mágneses momentuma 2.79 magmagneton. Elektromos dipól momentuma nullával konzisztens, felső határa 0.54×10-23 e-cm. A töltéssugarát - ami 0.870 fm - főleg rugalmas elektron-proton szórással szokás mérni.
Néhány nagy egyesített elméletben bomolhat. Felezési idejének jelenlegi alsó határa 2.1×1029 év. Bizonyos bomlási módokra (antilepton vagy lepton és egy mezon) a határ gyakran jobb, mint 1032 év. A protont ezért stabil részecskének tekintjük, és a barionszámot megmaradó mennyiségnek.
[szerkesztés] Neutron
A neutron semleges, spinje és paritása 1/2+, tömege 940 MeV. Élettartamának legprecízebb mérései különféle csapdákból és nyalábmérésekből származik. Élettartama 886 s. Gyenge kölcsönhatással bomlik:
Mágneses momentuma -1.91 magmagneton. Az erős kölcsönhatásnak mind az időtükrözési, mind a paritás invarianciája miatt a neutron elektromos dipólmomentumának nullának kell lennie. A mérések csak egy felső határértéket állítottak fel: 0.63×10-23 e-cm. A négyzetes töltéssugarát alacsony energiájú elektron-neutron szórással lehet mérni: -0.116 fm2.
A barionszám-megmaradás sérülése a neutron és antineutron közötti oszcilláció megjelenéséhez vezethet, aminek során a barionszám két egységgel változna. Nukleáris reaktorokbók származó szabad neutronok, valamint magokban kötött neutronok vizsgálatával egy oszcilláció periódusidejére alsó határul 1.3×108 másodperc, azaz mintegy 40 év adódott. A protonéhoz képest sokkal gyengébb határ a megfigyelés nehézségeivel magyarázható.
[szerkesztés] Izospin
A proton és a neutron a töltésüktől eltekintve rendkívül hasonló tulajdonságokkal rendelkező részecskék. Heisenberg ezt megmagyarázandó bevezetett egy belső kvantumszámot, az izospint, ami az erős kölcsönhatás során megmaradó mennyiség. Az elektromágneses kölcsönhatás sérti, hiszen a két részecske töltése nem ugyanaz.
Miután két komplex állapotfügvény közötti szimmetriával definiáljuk, ezért SU(2)-szimmetriáról van szó, amit SU(2)I-vel szoktunk jelölni. Az algebrája ugyanaz tehát, mint a spiné, a nevét erről kapta, de egyébként semmi köze hozzá.
Az izospin harmadik komponense (I3) jelenik meg a Gell-Mann-Nishijima összefüggésben, ami az elektromágneses kölcsönhatásban megmarad. A gyenge kölcsönhatás nem őrzi meg sem az izospint, sem a harmadik komponensét.
[szerkesztés] Antinukleonok
A CPT-szimmetria nagyon szoros feltételt szab a részecskék és antirészecskék tulajdonságainak kapcsolatára. Pl. a töltésnek és minden töltésjellegű kvantumszámnak (pl. barionszám) a -1-szeresüknek kell lenniük a megfelelő antirészecskékre (protonra ezt 10-8 pontosságig ellenőrizték). A tömegük (proton-antiproton) egyenlőségét is 10-8 pontossággal igazolták. Antiprotonokat Penning-csapdában tartva a töltés-tömeg hányadosuk egyenlőségét 90·10-12 pontossággal tesztelték. A mágneses momentumok összehasonlítása (ezek ellentétes előjelűek) 8·10-3 magmagneton pontossággal sikerült. A neutron-antineutron rendszerre a tömegek 9·10-5 pontossággal ugyanazok.
Based on work by