Normális eloszlás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az X valószínűségi változó normális eloszlást követ - vagy rövidebben normális eloszlású - pontosan akkor, ha sűrűségfüggvénye
ahol m, σ ∈ R, σ > 0. A normális eloszlást szokták Gauss-eloszlásnak is nevezni.
Azt, hogy az X valószínűségi változó normális eloszlást követ, a következő módon szoktuk jelölni:
Speciálisan, ha X ∼ N(0, 1), akkor X-et standard normális eloszlásúnak (vagy sztenderd normális eloszlásúnak) nevezzük.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A normális eloszlást jellemző függvények
Karakterisztikus függvénye
[szerkesztés] A normális eloszlást jellemző számok
- A páratlan rendű centrált momentumai nullával egyenlőek, a páros rendűek
[szerkesztés] Normális eloszlású valószínűségi változó néhány fontosabb tulajdonsága
- Ha X ∼ N(m, σ2), akkor bármilyen nullától különböző valós a és bármilyen valós b szám esetén az Y = aX + b valószínűségi változó is normális eloszlást követ, pontosabban Y ∼ N(am + b, a2σ2).
- Normális eloszlású független valószínűségi változók összege is normális eloszlású. Pontosabban ha X1 ∼ N(m1, σ12) és X2 ∼ N(m2, σ22) független valószínűségi változók, akkor X1 + X2 ∼ N(m1 + m2, σ12 + σ22).
- Fordítva: ha X1 és X2 független valószínűségi változó, és X1 + X2 normális eloszlású, akkor X1 is és X2 is normális eloszlású.
[szerkesztés] Megjegyzés
Szokták a normális eloszlást normál eloszlásnak is nevezni.
[szerkesztés] Érdekesség
1989-ben a Német Szövetségi Bank olyan 10 márkás bankjegyet bocsátott ki, melyen Gauss képe mellett a standard norális eloszlás sűrűségfüggvényének grafikonja, és képlete is látható. Ez a bankjegy 2001-ig volt forgalomban, amikor Németország áttért az Eurora.