Nicolas Sarkozy

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nicolas Sarkozy francia jobboldali politikus, eredeti nevén „Nicolas Paul Stéphane Sárközy de Nagy-Bocsa” 1955. január 28-án született Párizs XVII. kerületében.

[szerkesztés] Származása és gyermekkora

Édesapja, Nagy-Bócsay Sárközy Pál 1928-ban született Budapesten egy magyar kisnemesi családban, mely földeket és egy kis kastélyt birtokolt a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Alattyánban. A "Nagybóchai Sárközy" család 1628. szeptember 10-én szerzett nemesi oklevelet II. Ferdinánd-tól, melyet akkor Hont vármegyében hirdettek ki.

Nagy-Bócsay Sárközy Pál a szovjet hadsereg 1944-es magyarországi betörésekor az emigrációt választotta. Ausztrián és Németországon keresztül vezető útja során, Baden-Badenben 5 évre belépett a Francia Idegenlégióba. Innen Algériába küldik ahol Sidi-Bel-Abbès mellett állomásozik és kapja meg idegenlégiós kiképzését. 1948-ban Marseille-ben már leszerelték, mert Indokínába való kiküldése előtt egészségügyileg alkalmatlanak bizonyul. Nevét Paul Sarkozy de Nagy-Bocsa-ra franciásította.

Civilként a reklám szakmában helyezkedett el. Megismerkedett Andrée Mallah-val, egy Szalonikiből emigrált párizsi zsidó orvos leányával, aki ebben az időben egyetemistaként jogi tanulmányokat folytatott. 1949-ben házasodtak össze. Ebből a házasságból született 1955-ben Nicolas Sarkozy. Két testvére közül Guillaume (1952) textilgyáros, François (1957) pedig orvos, gyermekgyógyászként, később biológus lett.

1959-ben az apa elhagyja családját, ezért édesanyjuk, hogy el tudja tartani gyermekeit, kénytelen volt befejezni megkezdett tanulmányait. A Nanterre-i bíróságon lett ügyvédnő. A Villarceaux-i perben vált ismertté, amely az 1970-es évek egyik legnagyobb francia politikai, ingatlanügyi botránya volt.

Paul Sarkozy de Nagy-Bocsa még háromszor nősült. A második házasságából két gyermeke született, Caroline és Olivier.

Nicolas Sarkozy gyermekkorát a nagyon elegáns párizsi XVII. kerületben és Neuilly-sur-Seine-ben töltötte. A Saint Louis de Monceau magángimnáziumba járt, ahol nem volt jó tanuló. Édesanyja kérésére évet is ismételt. Végül 1973-ban szerezte meg érettségi bizonyítványát.

Nagy-Bócsay Sárközy Pál nem tanította meg gyermekeit a magyar nyelvre, se nem próbálta nekik átadni a magyar hagyományok ismeretét. Nicolas szerint édesapja túl kis országnak tartotta Magyarországot, és értéktelennek vélte a magyar nyelvet és kultúrát a modern világban.