Vita:Nap (égitest)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a cikk egyike a kiemelt szócikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik.

Ez a szócikk szerepelt a kezdőlapon.

	Ezen a cikken a természettudomány műhely dolgozik. Vegyél részt a(z) Nap (égitest) cikk szerkesztésében.
K	Ez a cikk Kiemelt-szintű osztályzást kapott.

Természetesen a csillagászat műhelyhez is, ha lesz olyan sablon.

Tartalomjegyzék 1 Kisbetűs nap mint bolygórendszer központ 2 A kiemelt cikk felé vezető úton 3 Képek, ábrák, grafikonok 4 Laikus kérdés 5 A Nap belső szerkezete

[szerkesztés] Kisbetűs nap mint bolygórendszer központ

Tényleg van olyan hivatalos álláspont, hogy a bolygórendszerek középpontjait kisbetűs napoknak nevezzük? Hol lehet erről olvasni? Ez nem inkább afféle költői szóhasználat. Ha hivatalos szóhasználat, akkor is egy kicsit hátrébb lehetne rakni a szócikkben, mert így pont azzal kezdődik, amiről nem szól a szócikk. -- Árpi (Harp) ✎ 2005. július 15., 14:17 (CEST)

azt hiszem, a Star Trekben említettek ilyet... Alensha  * 2005. július 15., 14:23 (CEST)

Csak random guglizás után:

„Kiemelkedő jelentőségű felfedezésünk egy Föld típusú bolygó, a Planet Truth felfedezésével kezdődik, mely igen elnyúlt pályán kering G0 típusú napja körül.” Fizikai Szemle, 2001/12 [1]

– KovacsUr 2005. július 15., 14:25 (CEST)

[szerkesztés] A kiemelt cikk felé vezető úton

Néhány megjegyzés, ami más wikikben megvan:

• a Naphoz fűződő elméletek története, az még lehet, beleférne.
• a Napaktivitás leírása
• a Naphoz indított űrmissziók

Ha ezek megvannak, nem érhet egyik változat sem e cikk nyomába, addig is gratula a szerzőnek! NCurse _üzenet 2006. február 24., 15:49 (CET)

Köszönöm! A fentieket hiányolom még én is. Munka folymatban. Peppe83 2006. február 24., 15:59 (CET)

Talán meg lehetne említeni Marik Miklóst az ELTE 10-15 éve tanárát, aki a napmodellekkel foglalkozott. Csillagászati Tanszákvezető volt ott, és lenyűgöző előadó.

SOHO benne van? -- Árpi (Harp) ✎ 2006. február 24., 16:12 (CET)

Épp azt néztem, h mingyá jelölöm kiemeltnek. Én még a teljes napfogyatkozásról szívesen olvasnék benne. Bár nem tudom hogy ez a jelenség ebbe a szócikkbe tartozik e. Nikita 2006. március 2., 17:49 (CET)

Még a kutatásának és az aktivitásának (napfoltok, kitörések, sugárzás) a részletezésén dolgozom, meg persze a linkek, fogalmazás, stb javításán. A napfogyatkozás külön cikkbe kéne de pár szót azért ide is írok róla. Szóval van még vele munka de minnél többen ülünk neki, annál hamarabb lesz meg :) Peppe83 2006. március 2., 22:05 (CET)

[szerkesztés] Képek, ábrák, grafikonok

Üdv mindenkinek! Mint programozásban nem jártas egyén, egy kis segítséget szeretnék kérni...Vannak napfizikával kapcsolatos klassz képeim és ábráim, amiket feltétlen fel szeretnék tenni erre a lapra, de ez eddig sehogysem akart sikerülni. Ha valaki megtudna adni egy mail címet, akkor elküldeném őket neki. (A képek teljesen legálisak, a TDK pályázatomhoz állítottam össze őket.) --SzDóri 2006. márc. 5.

Szia! A Képeket a baloldali menü "Fájl felküldése" pontjában tudod feltölteni a wiki szerverre, és akkor már könnyen be lehet szúrni a cikkekbe. A feltöltés során ne felejtsed el megadni a licenszt, jelen esetben a saját készítésű, közkincs sablon használata javasolt. Ha valami gond van kérdezz bátran segítünk! Peppe83 2006. március 5., 15:01 (CET)

Ha nem nyelvfüggő, és jó minőségű, akkor a Commonsra rakd. Ott is beállíthatod a magyar nyelvű kezelőfelületet, ha kell, és ott is hasonlóan lehet regisztrálni, feltölteni. (a négy hullámvonal ~ a dátuot is odarakja a neved mögé). Ha bonyolult, nekem is elküldheted.

Magyarítottam a proton-proton ciklussal kapcsolatos ábrát (oldalt). Talán érdemes berakni. -- Árpi (Harp) ✎ 2006. április 6., 11:45 (CEST)

[szerkesztés] Laikus kérdés

1. ... a Föld jelenlegi pályáján túlra fog kinyúlni. A Nap azonban már jóval ennek bekövetkezése előtt el fogja veszíteni anyagának nagy részét, és így – a gyengülő gravitáció miatt – addigra a Föld már egy távolabbi pályán fog keringeni, elkerülve a megsemmisülést.
2. Miután a Nap az összes üzemanyagát eltüzelte, belseje összeroskad, és fehér törpévé válik, míg a külső rétegeiből planetáris köd ké...

Rendelkezünk becslésekkel, ezek a szakaszok várhatóan hány milliárd évet (órát, percet, attomásodpercet) vesznek igénybe? Meddig fog a Föld a vörös óriás körül keringést végezni, és mi lesz a sorsa azután, hogy a Nap törpévé lesz? Ez meddig fog tartani? Zárójelben meg lehetne említeni a Föld sorsát is (ha rendelkezünk megbízható becslésekkel és nincs csak nagy terjedelemben leírható vita a kérdésben). A Föld egy planetáris köd körül fog keringeni, vagy elszabadul, esetleg a fehér törpe beszippantja? ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. május 8., 09:36 (CEST)

Hát biztosat így kapásból nem tudok mondani de kb:

• a vörös óriássá felfúvódás folyamata tulajdonképpen már most is zajlik, csak szép lassan. Ez egyre gyorsulni fog az idők során, az utolsó néhány millió évben lesz látványos a változás.
• Az összeomlás és a buroklelökődés (a planetáris köd kialakulása) igen gyorsan, - megkockáztatom, hogy néhány nap alatt - fog végbemenni.
• A planetáris köd egyre tágul, majd max. 10 000 év után szertefoszlik, tehát kozmikus mércével mérve tiszavirág-életű.
• A Föld pedig - a gyengébb gravitáció miatt - egy még távolabbi pályán fog mozogni, amíg egy közeli, ereje teljében levő csillag be nem fogja. A fehér törpe biztosan nem szívja magába, ahhoz túl gyenge lesz. Egyébként meg addigra Föld egy élettelen kőgolyóvá válik, és nem az emberi tevékenység, hanem a Nap haldoklása miatt; csökkenő hő és fénysugárzás, mágneses zavarok, napszél, gyilkos sugázások, stb...

Ezeket most nem tudnám szakirodalommal alátámasztani, szóval lehet, hogy hülyeséget írtam, de majd utánajárok. Peppe83 2006. május 8., 12:37 (CEST)

Háát nem tudom, hogy honnan lesz annyi energiája a Földnek, hogy elhagyja a fehér törpévé váló Napot. Szerintem a Föld marad körülötte, és a planetáris köd át fog menni a Föld pályáján. De nem vagyok szakértő, tévedhetek. -- Árpi (Harp) ✎ 2006. május 8., 15:10 (CEST)

ezt a másik csillag befogja dolgot én is csak nagyon esetlegesen gondoltam, de az évmilliárdok során ki tudja mik fognak itt történni. Egyébként én még annyira sem vagyok szakértő mint te, úgyhogy bárni lehet :) Peppe83 2006. május 8., 17:38 (CEST)

Kösz, csak ez azért érdekes kérdés. Hogy nem az emberi tevékenység miatt válik-e élettelen kőgolyóvá a Föld, hanem a Nap miatt ... hmmm ... nem vagyok benne biztos, hogy megérjük. Én mégis az emberi tevékenységre fogadnék :-)) Azért kösz a válaszokat, érdekes dolgok ezek. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. május 8., 16:12 (CEST)

Az emberiség könnyen el tudja pusztítani önmagát de szerintem az Élet ennél sokkal erősebb. Ha például egy atomháború, majd az azt követő nukleáris tél pusztítaná a bolygót, néhány baktérium, csótány és mélytengeri takonyállat akkor is megmaradna. Pár millió év után leüllepedne a légkörbe került szennyeződés és az evolúció szépen folytatódna tovább, csak egy kicsit más irányba. Előfordult már az idők során, hogy gyökeresen átalakult a földi élővilág, lásd a dinoszauruszok kihalását, jégkorszakokat. Itt évmilliókról, évmilliárdokról van szó; az általános értelemben vett földi élet számára szinte jelentéktelen, hogy az ember hogyan pusztítja el magát és a környezetét. Az idő minden sebet begyógyít, és néhány évmillió alatt könnyen kifejlődhet egy minden eddiginél intelligensebb faj... Peppe83 2006. május 8., 17:38 (CEST)

[szerkesztés] A Nap belső szerkezete

Sziasztok! Remek a lap, de lenne egy észrevételem: a Nap légköréhez nemcsak a kromoszféra és a korona tartozik hozzá, hanem a fotoszférát is ide sorolja a Gábris GYula féle Csillagászati földrajz c. egyetemi tankönyv. Üdv, Liza