Nagyfalva
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Nagyfalva (németül Mogersdorf): falu a mai Ausztriában Burgenland tartományban a Gyanafalvai járásban.
[szerkesztés] Fekvése
Szentgotthárddal átellenben a magyar határ mellett a Rába bal partján fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Magyar neve a falu nagyságára, német neve pedig az ottani magyarságra utal.
[szerkesztés] Története
1187-ben Nagyfalu néven említik először. Határában zajlott 1664. augusztus 1-jén a szentgotthárdi csata Montecuccoli és Küprili nagyvezér között, melyben mintegy 2-6000 keresztény és 22-30 000 török katona esett el. A csata emlékműve a falu nyugati szélén látható Fehér Kereszt. 1840-ben állíttatta Kuzmics Dániel szentgotthárdi perjel. Ugyancsak a csata emlékére emelték a Szent Anna kápolnát 1670-ben, később egy török pasa síremlékét helyezték el benne. 1704 júliusában itt ütköztek meg Károlyi Sándor kurucai Rabatta tábornok stájer seregével, a csata a kurucok győzelmével végződött. Szent József tiszteletére szentelt plébániatemploma 1775-ben épült. Mennyezetképén a szentgotthárdi csata látható. A falutól 3 km-re levő Schössbergen 12. századi cisztercita templom és kolostor állott. A szentgotthárdi csata 300. évordulóján e helyen egy 15 m magas szürke kőkeresztet és emlékkápolnát emeltek. 1910-ben 1107, túlnyomóan német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.
Based on work by