Nagybaracska
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Dél-Alföld |
| Megye | Bács-Kiskun |
| Kistérség | Bajai |
| Rang | község
|
| Terület | 37,95 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 6527 |
| Körzethívószám | 79 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Nagybaracska község Bács-Kiskun megye Bajai kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
[szerkesztés] Története
Nevével már 1318-ban találkozunk az okiratokban. Amikor ugyanis Becsei Imre királyi adományképpen megkapja Bátmonostort, a bodrogi főispán a határkőjelölés alkalmával egy Barascha nevű faluról is említést tesz. 1416-ban Töttös birtokaként van említve. 1455-ben a bácsi káptalan Nagyvölgyi Lászlót iktatta be az őt megillető birtokrészbe. [[1466]-ban még a Töttösöké. Töttösi Lászlónak halála s a családnak magvaszakadta után a Várdaiéké lett örökszerződés címén. Ugyanebben a században a szekcsői Herczeg családnak is van itt része, 1472-ben pedig a Geszti család is földesúr itt. 1482-ben egyes részei zálogban voltak a Czobor család birtokában, Baracska az 1522. évi dézsmajegyzékben is fel van tüntetve. 1533-ban Kisvárdai István leánya Apafiné Borbála baracskai birtokrészét Pusztaszentmihályi Tamásnak adta el.
A török defterek a bajai nahijében sorolják fel Baracskát az 1580 és 1590-ben 13 adózó házzal. 1658-ban a nádor Serényi Pálnak adományozta. Bács vármegye első összeírásában, 1699-ben Baracska is fel van említve 26 gazdával, 1714-ben 22 szerb gazdát és egy bírót sorolt fel az összeírás, 1727-ben pedig 40 adófizetőt említ meg és megemlíti, hogy szerb pap is volt a községben.
Baracskából többen a szomszédos Beloberdo pusztán telepedtek le. Nem lehetetlen, hogy a mai Baracska ennek a helyén van. 1743-ban az újra telepített Baracskát Tótinának is nevezik, ez a 13. században keletkezett Tóti helység elszlávosodott alakja, ma már a baracskai határba olvadt.
1743-ben Baracskán vesszőből építettek katolikus templomot, amelynek helyén aztán 1789-ben állandó anyagból készült templom épült.
1760. években erősen özönlöttek ide magyar lakosok, ezért a szerbek inkább Stanisityoba költöztek. Az 1768. évi okiratok szerint 182 család lakta. Úrbéri rendezés 1772-ben volt itt. [1838]]-ban nagy árvíz öntötte el a községet. 1848 előtt a királyi kincstár volt a község földesura.
Az 1900. évi népszámláláskor 4149 lélek lakta 751 házban, anyanyelvük szerint ezek közül 3819 volt magyar, 253 német, 1 szerb, 76 egyéb. Vallás szerint 4033 római katolikus, 4 görögkeleti, 5 ágostai evangélikus, 92 izraelita, 15 egyéb. Ma a lakosság 3926 lelket számlál, akik mind magyarok. Területi határa 7996 hold. Postája, távírója helyben, vasúti állomása Garán van.
A község főjegyzője dr. Nagy Gábor, a. ü. jegyző Mihler Boldizsár, a csendőrség parancsnoka Szarvas Ferenc tiszthelyettes, az r. k. egyház élén Lengyel József plébános áll, az iskola igazgatója Klazsik Ferenc. A közegészségügyi szolgálatot dr. Jahn Vilmos és dr. Elchinger István látják el. Állatorvos Máté Gyula. Szülésznők: Grünfelder Anna, Szivi Mihályné és Lakatos Gáspárné. A postát Greschel Bódogné vezeti.
Van a községben R. K. Olvasókör, Gazdakör, Tűzoltó Egyesület, Levente Egylet, Polgári Lövész Egylet, Rokkant Egylet, Frontharcos és Vöröskereszt Egylet.
Itt működik az Országos Központi Hitelszövetkezet fiókja is.
[szerkesztés] Forrás
- [www.nagybaracska.hu www.nagybaracska.hu]
[szerkesztés] Nevezetességei
- A Duna holtága 17 hektár vízfelületű, horgászásra kitűnően alkalmas.
- A termálfürdő 3 medencéjét 36 C fokos víz táplálja. Az itteni víz alkálihidrogén-karbonátos kloridos hévíz, amely összetételénél fogva mozgásszervi, reumás bántalmak kezelésére alkalmas. A gyógyulni vágyókat és az egészségmegőrzés céljából fürdőző vendégeket termálmedencék, míg a kisebbeket gyermekmedence várja.
- A Szent Imre herceg tiszteletére szentelt, késő barokk stílusú templom 1789-ben épült. A II. világháború során leégett, de sikerült eredeti formájában újjáépíteni. Vesszőből építettek egy kicsiny templomot ezen a helyen 1747-ben, amely két év múlva leégett. Még abban az évben felépítették az újat, majd 1789-ben már maradandó anyagból a mostanit. Azonban ez sem az eredeti, hiszen a II. világháborúban, 1943-ban egy katonai jelzőrakétától leégett, ezért újjá kellett építeni.
- A II. világháború áldozatainak emlékművét 1990-ben állítottak fel a Köztársasági emlékparkban.
- A római katolikus templom közelében áll az 1888-ban felállított Szent Rókus-szobor.
- A római katolikus templom előtt áll az 1857-ben készült barokk Szentháromság-szobor.
- A csendes nyugalom, a vidéki hangulat kedvelőinek lehet érdekes ez a település. Akik kíváncsiak e vidék mozgalmasabb napjaira, látogassanak el ide júliusban, a Folklór Fesztivál ideje alatt. Az amúgy csendes hétköznapokat ilyenkor családias hangulatú nyüzsgés fűszerezi, és megnézhetik a helyi hagyományőrző népi táncegyüttes tehetséges táncosait is.
- Kitűnő horgászvizei: a Ferenc-csatorna, a Duna holtágai, a Füzes - ahol üdülőfalu is van - és a Tischer, valamint a Horgásztó.
- Augusztusban tartják az országhatáron innen és túl is híressé vált Sobri Kupa Halfőző Versenyt. Nagybaracskán, ahol a családokban rendszerint legalább hetente kerül hal az asztalra, már a nyolcvanas évek óta rendeznek halászléfőző versenyeket. A vetélkedő névadója a helybeli "Sobri" Farkas József, Magyarország örökös halfőző bajnoka. Őt úgy tisztelik, mint aki híressé tette a Bács-Kiskun megyei települést. A versenyen bárki indulhat, aki előzetesen befizette a nevezési díjat, s magával vitte a szükséges készségeket és alapanyagokat. Főzhet fával vagy gázon, mindegy, az az egyetlen kikötés, hogy halféléből csak a szervezőktől kapott 3 kg pontyot használhatja fel. A zsűri is az azonos versenyfeltételek híve: "vakon kóstolgatva" igyekszik kiválasztani az év legízletesebb halléjét. A kibiceknek a helyi csárdában főznek, éhen tehát ők sem maradnak, de ha még így is kevesellnék a lét, megmártózhatnak a verseny helyszínével szomszédos gyógyfürdőben.
Based on work by