Molnár Ferenc

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Molnár 1941-ben

Molnár Ferenc (Budapest, 1878. január 12., - 1952. április 1., New York): író, újságíró;

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Művei
- 2.1 Színpadi művek
- 2.2 Próza
3 Művei alapján készült filmek
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Élete

Molnár Ferenc Budapesten született zsidó családban (eredeti neve: Neumann Ferenc). Édesapja katonaorvos volt. 1896-tól a genfi egyetemen, később Budapesten jogot tanult.Ebben az időszakban cikkei jelentek meg budapesti napilapokban, például a Budapesti Naplóban. Ezzel párhuzamosan irodalmi műveken és színdarabokon is dolgozott, melyeken Arthur Schnitzler hatását lehet felfedezni. 1906-ban feleségül vette Vészi Margit színésznőt, ez a házasság azonban nem volt sem szerencsés, sem tartós. Első színpadi sikerét 1907-ben aratta Az ördög című színdarabjával. 1908-tól már több városban is játsszák színpadi műveit (Bécs és Berlin mellett Olaszországban és az Egyesült Államokban is), de a polgári társadalom kritikája miatt az előadások nem mindig találtak kedvező fogadtatásra. Legnagyobb sikerét a Liliom-mal aratta. Az 1909-es budapesti bemutató után 1912-ben a bécsi előadás következett. 1934-ben Fritz Lang megfilmesítette és alapjául szolgált az 1945-ben a Broadwayen bemutatott Carousel (Körhinta) című musicalnek. Molnár Ferenc 1907-ben írta meg mindmáig népszerű A Pál utcai fiúk című regényét. Az első világháború alatt Galíciában volt haditudósító; erről írta 1916-ban az Egy haditudósító emlékiratai című könyvét. 1922-ben feleségül vette Fedák Sárit, de ez a házasság is hamarosan válással végződött. Az 1920-as és 30-as években sok könnyed színdarabot írt, amelyek korának legnépszerűbb színpadi szerzőjévé tették. A fenyegető nemzetiszocializmus elől 1937-ben Svájcba, majd 1939-ben New Yorkba menekült. Amerikában, súlyos depressziója ellenére forgatókönyveket és színdarabokat írt. 1949-ben mutatták be a Broadway-en Panoptikum című darabját. Harmadik felesége Darvas Lili színésznő volt. 1952-ben New Yorkban halt meg.

[szerkesztés] Művei

[szerkesztés] Színpadi művek

A Doktor úr (1902)
Józsi (1904)
Az ördög (1907)
Liliom (1909)
A Testőr (1910)
A Farkas (1912)
Úri divat (1916)
A fehér felhő (1916)
Farsang (1916)
A hattyú (1920)
Színház (1921)
A vörös malom (1923)
Az üvegcipő (1924)
Játék a kastélyban (1926)
Riviera (1926)
Olympia (1928)
Egy, kettő, három (1929)
A jó tündér (1930)
Valaki (1931)
Harmónia (1932)
Nagy szerelem (1935)
Delila (1937)
Panoptikum (1949)

[szerkesztés] Próza

Az éhes város (1901)
A Pál utcai fiúk (1906) (teljes szöveg)
Muzsika (1908)
Egy gazdátlan csónak története (1909)
Egy haditudósitó naplója (1916)
Útitárs a száműzetésben - Jegyzetek egy önéletrajzhoz ( 1950)

[szerkesztés] Művei alapján készült filmek

Az ördög (1915, 1918 – rendező Kertész Mihály, 1919, 1921)
Liliom (1919 – rendező Kertész Mihály, 1921, 1934 – rendező Fritz Lang, 1956)
A Testőr (1925, 1931, 1941)
Úri divat (1925)
A hattyú (1925, 1930, 1956)
Olimpia (1929, 1930, 1960 – rendező Kertész Mihály, címszerepben Sophia Loren)
A Pál utcai fiúk (1934, 1969 – rendező Fábri Zoltán)
Egy, kettő, három (1961 – rendező Molnár Ferenc)
A jó tündér (1935, 1947)
Nagy szerelem (1937)