Mikó Mihály
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Mikó Mihály (Gyergyóalfalu, 1817. szeptember 29. - Csíksomlyó, 1881. február 25.) országgyűlési képviselő és kormánybiztos 1848-49-ben
[szerkesztés] Élete
Tanulmányait Gyergyószentmiklóson kezdte, Csiksomlyón folytatta és a kolozsvári királyi lyceumban 1837-ben végezte. 1839-ben Marosvásárhelyen letette az ügyvédi vizsgát és Csíkszék jegyzőjévé választották. Ekkor a megyei küzdtérre lépett, ahol az ellenzék sorain foglalt helyet és csakhamar a legnépszerűbb vezető férfi lett, akit a nép bizalma 1841-ben a kolozsvári országgyűlésre követül választott, ahol különösen feltűnt a székely nemzet sérelmeinek orvoslására tett inditványával. Már 1840-ban Csíkszék gyergyói alkirálybirója lett. 1846-1848. szintén követ volt az erdélyi országgyűlésen.
1848-ban az Unio részleteit kidolgozó országos bizottság tagja volt. Az 1848. pesti országgyűlés pedig szeptember 27-én Csíkszék kormánybiztosává nevezte ki. A világosi fegyverletétel után ő is lappangott egy ideig, de elfogták és 1852. május 5-én Pesten elítélték; négy évi fogságot töltött Josefstadtban.
1856. május 4-én kiszabadulván, megnősült és otthon gazdálkodott. 1861-ben ő is, mint más hazafiak ismét a közügyek terére lépett és elfoglalta a csíkszéki első királybirói helyet, melyről a provisorium bekövetkeztével lemondott. 1863-ban a ditrói kerület választotta meg képviselővé, el is ment Nagyszebenbe, de csak azért, hogy a gyűlésbe lépést ellenezze s az ily értelemben szerkesztett emlékiratot aláírja. Az 1865. kolozsvári országgyűlésre ismét csikszéki követül választatott, 1866-ban pedig képviselőnek küldték Pestre. Később csikmegyei főispánnak nevezték ki.
[szerkesztés] Forrás
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996