Web Analytics
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Microsoft .NET - Wikipédia

Microsoft .NET

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

.net logo .NET keretrendszer
Fejlesztő: Microsoft
Legfrissebb stabil kiadás 2.0 / 2005. október 27.
OS: Windows
Kategória keretrendszer
Licenc: zárt
Weboldal www.microsoft.com/net

A Microsoft .NET szoftverek olyan összesége, amely segít összekapcsolni az információt, az embereket, a számítógéprendszereket és a hardvereszközöket. Részeit képzik a kliensek (például Windows XP, Windows CE, Microsoft Office XP), a szerverek (például Microsoft Windows Server 2003, Microsoft SQL Server, Microsoft BizTalk Server) és a fejlesztői eszközök (például a Microsoft Visual Studio .NET 2003).

A Microsoft által készített .NET keretrendszer (a .NET Framework) egy gyors alkalmazásfejlesztést (RAD), platformfüggetlenséget és hálózati átlátszóságot támogató szoftverfejlesztői platform. A .NET a Microsoft stratégiai kezdeményezése a kiszolgálóoldali és asztali fejlesztésekhez a következő évtizedre. A .NET keretrendszer több olyan technológiát is tartalmaz, amelyet az internetes és intranetes alkalmazások gyors fejlesztésére terveztek.

A .NET több új funkciót és eszközt vezetett be az API-ba. Ezen újítások képessé teszik a fejlesztők számára Windowsos és webes alkalamazások, valamint komponensek és szolgáltatások (webszolgáltatás) fejlesztését. A .NET új objektum-orientált API-t tesz elérhetővé. A .NET keretrendszert elég általánosnak tervezték, hogy több különböző magas szintű nyelvet legyen képes fordítani.

Több szempontból a .NET keretrendszer a Sun Java Virtual Machine (JVM) evolúciós továbbfejlesztése.

Több fejlesztői segédeszköz áll rendelkezésre kifejezetten a .NET platformon történő fejlesztéshez. A legfontosabb példa a Visual Studio .NET, a Microsoft által nyújtott integrált fejlesztő környezet (IDE).

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

Néhány .NET technológia eredetileg a Microsoft Java verziójának fejlesztése során jött létre. Amikor 1998-ban a Microsoft elhatározta, hogy nem használja tovább a Sun Java technológiáját, a már létező Microsoft J++ (Java++) terméket a .NET projekt alapjaként használták. A .NET CLR kódja egyesek szerint a Colusa Software OmniVM termékéből származik, amit a Microsoft 1996. március 12-én vásárolt meg.

A .NET mint szoftverplatform 2002-ben vált elérhetővé.

[szerkesztés] Vállalati infrastruktúra

A .NET egy platformfüggetlen szoftverfejlesztői környezetet biztosít sok beépített funkcióval, mint például az internet-kezelés integrációja és a biztonságot fokozó képességek. Ez teljes mértékben a szoftver komponenseken és a komponens-orientált programozási paradigmán alapszik. Így teljes mértékben képes átvenni a Component Object Model (COM) helyét a fejlesztés során.

A .NET Keretrendszer két legfontosabb komponense a Common Language Infrastructure (CLI) és a Common Language Runtime (CLR). A CLI a futtató környezetet definiáló specifikációk egy halmaza, mely magában foglalja a közös típusrendszert (Common Type System, CTS), az alapvető osztálykönyvtárakat, valamint a gépfüggetlen köztes kódot, a Common Intermediate Language (CIL)-t, amit korábban Microsoft Intermediate Language (MSIL) néven emlegettek.
A CLR a CLI követelményeinek megfelelő kódfutattó platformot nyújt. Mielőtt a CIL kódot végre lehet hajtani, le kell fordítani natív gépi kódra. Ezt a műveletet jellemzően futásidejű fordítással (JIT) hajtják végre.

Ha egy nyelvi megvalósítás CIL-t állít elő, azt már kezelheti a CLR, és együttműködhet bármely más .NET nyelv által előállított adattal vagy kóddal. A CLR-t úgy tervezték, hogy az operációs rendszertől is független legyen.

A .NET két alapvető biztonsági mechanizmussal rendelkezik:

  • Szerep-alapú biztonság (Role Based Security) - a felhasználó rendszerben betöltött szerepén és jogain alapuló biztonsági mechanizmus
  • Kóderedet-alapú biztonság (Code Access Security) - képes meghatározni, hogy a kód mit tehet, a meghívott kód mit tehet, valamint képes egyértelműen azonosítani a kódot

A .NET rendelkezik beépített webszolgáltatás-támogatással. Alapesetben a SOAP protokollt támogatja.

[szerkesztés] Szabványosítás

A Microsoft benyújtotta a .NET specifikáció egy részét az ECMA-hoz és az ISO-hoz szabványosításra. Ez kockázatot jelentett számukra, de támogatja a szabványkövető megvalósításokat.

[szerkesztés] .NET vs J2EE

A CLI, a CIL és a C# nagy hasonlóságot mutat a Sun JVM-jéhez és a Sun Java-jához képest, ezért erős versenyben állnak egymással. Mindkettő egy saját köztes bájtkódot használ, amit a Microsoft CIL-nek (korábban MSIL) hív. A .NET bájtkódot futásidejű fordításra tervezték, míg a Javát eredetileg interpretálásra. A .NET jelenleg csak Windows platformon érhető el teljes valójában, míg a Java több platformon is teljesen rendelkezésre áll. Azonban a folyamatban levő megvalósítások, mint a Mono vagy a Rotor lehetővé teszik a .NET programok futtatását a Unix-típusú operációs rendszereken is, például Linuxon, FreeBSD-n és Mac OS X-en. A Sun terméke, a J2EE, azonos funkciókat biztosít az olyan Microsoft technológiákhoz, mint a COM+ és az MSMQ, melyek erősen integráltak a Windows operációs rendszerbe. A .NET ezeket a technológiákat absztrakt módon teszi elérhetővé.

[szerkesztés] .NET vs COM

A Microsoft által korábban támogatott komponens alapú modell a COM volt (aminek része volt az MTS az elosztott tranzakciók támogatására), később pedig a COM+ lett. Bár a .NET be tudja csomagolni a COM komponenseket és fordítva -- amit a Microsoft Runtime Callable Wrapper-nek (RCW) és COM Callable Wrapper-nek (CCW) hív --, a Microsoft egyértelműen jelezte, hogy a .NET mint szoftver komponens architektúra le fogja cserélni a COM-ot. A Microsoft reményei szerint a Win32 platformra fejlesztők elkezdik használni a .NET-et a COM helyett, és a jelenlegi szolgáltatásokat absztrakt interfészeken keresztül érik el (pl. a tranzakciókban résztvevő .NET komponensek jelenleg COM+-t használnak).

[szerkesztés] .NET nyelvek

A CLI-t úgy tervezték, hogy bármilyen objektum-orientált programozási nyelvet támogasson, megosztva egy közös objektum modellt és egy nagy, közös osztálykönyvtárat. A .NET jelenleg több mint 40 programozási nyelvet támogat, melyek többsége ingyenes (a kereskedők fejlesztői környezeteket árulnak).

Sok nyelvet jelentősen hangoltak, hogy illeszkedjen a .NET Keretrendszerbe. A gyártók ezt kihasználva gyakran egyéb nyelvi funkciókat is módosítottak.

[szerkesztés] Beépített nyelvek

  • C#, a Sun Java nyelvéhez hasonló objektum-orientált nyelv
  • JScript .NET, Microsoft JScript nyelvének fordított verziója
  • J#, a Java és a J++ programozók átmeneti nyelve a .NET keretrendszer felé
  • Managed C++, a C++ egy változata a .NET platformra
  • Visual Basic .NET, a klasszikus Visual Basic egy továbbfejlesztett, objektum-orientált, többszálas verziója

[szerkesztés] Külső forrásból elérhető nyelvek (válogatás)

[szerkesztés] ASP.NET és ADO.NET

  • ASP.NET a klasszikus Active Server Pages (ASP) webprogramozási technológia továbbfejlesztése. Megvalósítja a .NET követelményeket, .NET osztálykönyvtárral rendelkezik, de önmagában nem egy nyelv, hanem bármely .NET-et támogató nyelven lehet használni.
  • ADO.NET az ActiveX Data Objects (ADO) továbbfejlesztett verziója, mely támogatja a .NET keretrendszert.

[szerkesztés] Alternatív megvalósítások

Míg a Microsoft .NET Keretrendszer a .NET technológiák megvalósításának zászlóshajója, léteznek más megvalósítások is.

  • A Microsoft Rotor, vagy hivatalos nevén Shared Source Common Language Infrastructure egy shared source (megosztott forráskódú) licencű megvalósítása a .NET keretrendszernek. Microsoft Windows XP-n, FreeBSD-n és Mac OS X-en fut.
  • A Mono egy nyílt forráskódú megvalósítása a .NET futtató környezetnek és a fejlesztői könyvtáraknak. A Mono-t a Ximian (a Novell, Inc. része) és a nyílt forráskódú fejlesztői közösség fejleszti. Gyorsan fejlődik, támogatja az ASP.NET-et, az ADO.NET-et és fejlődik a Windows Forms könyvtárak támogatása is. Tartalmaz egy C# fordítót és egy Visual Basic .NET béta előtti állapotú fordítót is. A Mono új könyvtárak és technológiák fejlesztését is magában foglalja:
  • Gtk# - .NET burkoló a Gtk+ GUI készlet számára
  • XSP - C# nyelven írt webkiszolgáló ASP.NET támogatással
  • MonoDevelop - a SharpDevelop egy átültetett (portolt) változata, egy GPL-ed integrált fejlesztői környezet a .NET, a Gtk# és a Mono számára
  • Novell.Directory.Ldap osztály könyvtárak - Egy ingyenes .NET Lightweight Directory Access Protocol (LDAP) implementáció
  • SerialPortNet - egy soros portot kezelő könyvtár .NET és Mono platformra .NET 2.0 specifikáció támogatással
  • DotGNU Portable.NET kevésbé fejlett, mint a Mono, mivel a Portable.NET-et nem a Microsoft fejlesztői keretrendszerét használva hozták létre.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Külső forrásból származó .NET nyelvek listája

THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu