Mecenzéf
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Mecenzéf (1899-ig Alsó-Mecenzéf, szlovákul Medzev, németül Metzenseifen) város Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2001-ben 3667 lakosából 2766 szlovák, 497 német, 244 cigány, 57 magyar volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Kassától 28 km-re nyugatra a Bódva partján fekszik.
[szerkesztés] Története
Elzászi és stájer bányászok alapították a 14. század elején. 1359-ben Mechenseuph néven említik először. A falu arról a patakról kapta nevét, melynek mai neve Pivering. Felsőmecenzéf 1427-ben szerepel először írott forrásokban. A környező völgyekben 1356-óta vashámorok működtek, ahol a közeli bányák vasát dolgozták fel. A hámorok egészen 1870-ig működtek. 1910-ben 2658 lakosából 1918 német és 596 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. A mai Mecenzéf Alsó- és Felsőmecenzéf, valamint Luciabánya egyesítéséből keletkezett.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus temploma 1777-ben épült.
- A régi városháza épületében korabeli freskók láthatók.