Magyar állampolgárság
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A magyar állampolgárság születéssel, honosítással vagy visszahonosítással és családjogi tények alapján keletkezhet.
[szerkesztés] A lakosság fogalmának alkotmányjogi értelmezése
- szűkebb értelemben a lakosságot a magyar állampolgárok alkotják, akiket tartózkodási helyüktől függetlenül sajátos jogi helyzet illet meg, a magyar állampolgárok az úgynevezett státusjogokat élvezik.
- tágabb értelemben a lakosság kiegészül a magyar állampolgárok mellett a bevándoroltakkal és a menekültekkel, akik a Magyarországon tartózkodó külföldiek közül a lakcímnyilvántartás hatálya alatt állnak.
A magyar állampolgárság fogalmát a magyar állampolgársági törvény (Áptv.) formai értelemben (a korábbiakkal megegyezően) az állampolgárok körébe való bekerülés módjának felsorolásával határozza meg: „Magyar állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg. " [2. § (1) bek.]
[szerkesztés] Az állampolgárság szabályozásának elvei
- A leszármazás elve - felmenők alapján
- Egyenjogúság elve (ne legyen különbség aszerint, hogy a gyerek házasságon belül, vagy kívül született, illetve az anya és apa jogállása között)
- Család egységének elve
- Diszkrecionalitas elve (az állampolgár az állama főhatalma alatt áll, mely hatalom a jogszabályokon keresztül érvényesül.)
- Hontalanság kiküszöbölésének az elve
- Visszaható hatály tilalma (kivéve ha kedvezőbb)
[szerkesztés] Állampolgárság keletkezése
[szerkesztés] A magyar állampolgárság megszerzés születéssel
- „Születésénél fogva magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke".
- a gyermekek védelmében, a hontalanság megelőzésére alkalmazza: „Ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni
- a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hajléktalan Magyarországon született gyermekét
- Az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket.
[szerkesztés] A magyar állampolgárság keletkezése családjogi tények alapján
- az apaság és/vagy az anyaság bírói megállapításával, vagy
- a teljes hatályú apai elismerés, a szülők utólagos házasságkötése által.
[szerkesztés] A magyar állampolgárság megszerzése
Honosítással lehet megszerezni, amit öt feltételhez köt az alkotmány:
- nyolc éven keresztül folyamatosan Magyarországon kell lakni,
- büntetlen előélethez (a kérelmező büntetőeljárás alatt sem állhat),
- magyarországi megélhetés és lakóhely biztosítottságához,
- a magyar nyelvismeret (alkotmányos alapismereti vizsga vagy mentesség formájában történő) igazolásához,
- a diszkrecionális klauzula szerint a magyar állam érdekvédelméhez: a honos Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti.
[szerkesztés] Speciális kedvezmények
A magukat magyar nemzetiségűnek valló nem magyar állampolgárok, akiknek felmenője magyar állampolgár volt folyamodhatnak magyar állampolgárságért. Esetükben a honosítási kérelemhez már az egyéves Magyarországon lakás is elegendő lehet.
[szerkesztés] Visszahonosítás
Míg honosítást a nem magyar, addig visszahonosítást csak volt magyar állampolgár kérhet.
[szerkesztés] Az állampolgárság megszerzése nyilatkozattétel alapján
Ennek értelmében a köztársasági elnökhöz címzett egyoldalú nyilatkozattal alanyi jogon visszaszerezheti magyar állampolgárságát az, akit az 1945. szeptember 15-e és 1990. május 2-a között ettől megfosztottak, illetve akit e kötelékből elbocsátottak. A nyilatkozat elfogadása esetén a belügyminiszter állampolgársági bizonyítványt állít ki. A nyilatkozat feltételeinek hiányosságait megállapító határozat pedig bíróság előtt megtámadható.
[szerkesztés] A magyar állampolgárság megszerzése házasságkötéssel
Jelenleg a honosítás kedvezményes megszerzésének egyik lehetséges útja.
[szerkesztés] A magyar állampolgárság megszűnése
- Lemondás - a lemondásról szóló nyilatkozat elfogadásának feltétele, hogy igazolja az új állampolgárság megszerzésének tényét, ami a hontalanság kiküszöbölésének elve miatt szükséges.
- Halálozás - ha az állampolgár meghal.
- Visszavonással - a honosítás visszavonása a született magyar állampolgárral szemben nem értelmezhető. Feltételekkel és mérlegelési jog alapján alkalmazható az ellen a személy ellen, aki magyar állampolgárságát jogszabályok megszegésével szerezte meg; e körben jogszabályszegésnek számít: a hamis adatok közlése valamint az adatok és tények elhallgatásával a hatóság félrevezetése. A honosítás visszavonása időtartamhoz is kötött; a jogszabálysértés bizonyítása ellenére sincs helye a visszavonásnak, ha az állampolgárság megszerzésétől számított tíz év már eltelt.
Az állampolgárság visszavonásáról a belügyminiszter előterjesztésére a köztársasági elnök dönt, s a döntést a Magyar Közlönyben is közzé kell tenni. A belügyminiszter ténymegállapító határozata ellen bírói jogorvoslatra nyílik lehetőség.
Based on work by