Maglód

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.44388° k. h. 19.35261°

**Maglód**

Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Monori
Rang	nagyközség
Terület	22,37 km²
Népesség
Összesen: 9999 fő (2001) Népsűrűség: 446,98 fő/km²
Irányítószám	2234
Körzethívószám	29
Térkép é. sz. 47.44388° k. h. 19.35261°	település Mo. térképén

Maglód nagyközség Pest megyében, a Monori kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Maglód a Gödöllői-dombság és a Pesti-síkság találkozásánál fekszik, Budapest központjától 28 km-re, határától azonban csak 3 km-re található. Átlagos magassága 180 m. Közvetlen szomszédai: Gyömrő, Ecser, Üllő, Pécel és Mende. Északi részén, a Hármas-hegynél ered az Alsó-Tápió. A község északi határán a Budapestet Jászberénnyel összekötő 31-es autóút, a délin a Budapest-Újszász-Szolnok közötti vasútvonal húzódik. Két állomásáról, Maglódról és Maglódi nyaraló megállóhelyről 30 perc alatt érhető el Budapest-Keleti pályaudvar. A községen halad át a Budapesttől Monorig közlekedő autóbuszjárat, mely számos helyen megáll. Gyömrővel, Ecserrel és Mendével közvetlen vasúti és autóbusz-kapcsolatban áll. Pécelre és Üllőre nincs közvetlen eljutási lehetőség. Nyugati oldalán a Barátság I., délkeleti oldalán a Barátság II. kőolaj- és a Testvériség földgázvezeték halad. Az Ecser és Maglód közötti keskeny völgyben halad majd a tervek szerint az M0-ás budapesti körgyűrű, melynek építési munkálatai már megkezdődtek.

[szerkesztés] Története

Első okleveles említése 1352-ből való. A XIV. században a Kátai és a Bodonyi családok birtoka. A török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett. A falut 1710 után telepítették be újra, elsősorban Nógrádból érkezett szlovák jobbágyokkal. A XVIII. században a Fáy és Ráday családok birtokolják. A község legérdekesebb történelmi eseménye, hogy itt ismerték meg egymást Petőfi Sándor szülei, Hrúz Mária és Petrovics István, melyre az Ófaluban tábla emlékeztet. A XX. század második felében a község dinamikus fejlődésnek indult, elsősorban a nyaralósi és klenovai részen épültek új házak. Ma több mint 10 ezren lakják, lakóinak nagy része Budapesten dolgozik. A 90-es években kiépült a víz-, telefon-, gáz- és csatornahálózat, azonban az aszfalttal burkolt utak száma még ma is igen kevés. A nagyközség 2006-ban benyújtotta a várossá váláshoz szükséges pályázatot.