Mészkő

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Mészkőképződmények Pamukkale-ban, Törökországban

Ez a szócikk a kőzetről szól. A Mészkő nevű Kolozs megyei településért kattints ide.

Mészkőnek nevezzük azt a kőzetet, aminek legalább 90%-át CaCO₃, azaz kalcit vagy aragonit alkotja. A fennmaradó rész főleg más karbonátásvány, kvarc vagy kova, agyag és szerves anyag.

Tartalomjegyzék

1 Színe
2 Képződése
3 Jelenségek
4 Hasznosítása
5 Magyarországi előfordulásai
- 5.1 Egyéb bányák
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Színe

A mészkő színe nagyon változatos, elsősorban anyagi összetételétől függ. A magas karbonáttartalmú, tiszta mészkövek fehér színűek. A szürkés árnyalatot az agyag vagy a szerves anyag okozza. Előfordulnak magas szervesanyag-tartalmú, fekete színű, ún. bitumenes mészkövek is. Az ugyancsak gyakori sárga, vörös, barna színű mészköveket a vas-ion (Fe³⁺) színezi ilyenre.

[szerkesztés] Képződése

A mészkő anyagának eredeti forrása a magmás kőzetek ásványaiból származó kalcium-ion (Ca²⁺) és a vulkáni működés során a légkörbe kerülő szén-dioxid (CO₂). A földtörténeti fejlődés során az anyag egyre nagyobb hányada származott a régebbi karbonátos kőzetek lepusztulásából, a kalcium-karbonát elsősorban a folyók által, vízben oldott formában szállítódik a tengerekbe. A földtörténet korábbi időszakaiban lehetőség volt a karbonátok közvetlen, vegyi úton történő kicsapódására a tengervízből. Jelenleg azonban a tengervíz megnövekedett magnéziumtartalma miatt csupán a trópusi tengerek erősen besűrűsödő vizében figyelhető meg az aragonit kismértékű kiválása. A tengervízben oldott kalcium-karbonát túlnyomó részét az élőlények választják ki, mégpedig kétféle módon:

egyrészt egyes növények (pl. a zöld algák) a számukra szükséges szén-dioxidot (CO₂) a vízből vonják ki, és ezzel kalcium-karbonát-kicsapódást idéznek elő
másrészt számos tengeri állat (pl. az egysejtűek, csigák, kagylók, tengeri sünök és liliomok, korallok) szilárd mészvázat épít magának. Különösen a korallok szerepe jelentős, amelyek a sekély, jól átvilágított tengervízben hatalmas zátonyrendszereket alkotnak. A hullámverés és a zátonyon élő állatok (fúrókagylók, rákok stb.) pusztító hatása következtében a zátony kőzetanyaga fölaprózódik, és részben a zátonyról a mélyebb tengerrészbe, részben pedig a zátony és a part közötti lagúnába szállítódik. A lerakódott törmeléket, mésziszapot az iszapfaló állatok alaposan átdolgozzák, ezért az eredeti váz maradványok sokszor teljesen megsemmisülnek. A folytonos üledék-felhalmozódás miatt egyre mélyebbre kerülő mésziszap pedig fokozatosan mészkővé cementálódik. A lerakódó meszes üledékek vastagsága elérheti a több száz, sőt helyenként a több ezer métert.

[szerkesztés] Jelenségek

Az összes kőzetféleség közül a mészkőben alakulnak ki a legkönnyebben barlangok. A mészkőnek a barlangképződés szempontjából kedvező tulajdonságai a következők:

viszonylag rideg, merev kőzet, ezért gyakoriak benne a törések, rendszerint sűrű tektonikus repedés hálózat járja át
igen jól oldódik gyengén szénsavas vízben, ezért a repedéshálózatba jutó víz a hasadékokat oldással tágítja
szilárd oldási maradéka igen csekély, így az oldási maradék nem tömi el a repedéseket, a nyílt hasadékokban szabad vízáramlás alakul ki
viszonylag szilárd, állékony kőzet, ezért a mészkőben kialakult üregek hosszabb ideig is fennmaradhatnak, nem rogynak be.

Magyarország hegyvidékeiben sok helyen fordulnak elő különböző korú mészkövek a felszínen, felszín alatti elterjedésük pedig még jelentősebb. A barlangképződés szempontjából triász és eocén korú mészköveink a legkedvezőbbek.

[szerkesztés] Hasznosítása

tiszta, tömött mészkövek: mészégetés, építészeti kötőanyag
agyagos, márgás mészkövek: cementgyártás
tiszta mészkövek: élelmiszeripar, cukor tisztítása
vaskohászatban folyósítóanyag
állati takarmány-adalék (Ca)
laza, puha mészkövek: festékipar
vörös mészkövek, édesvízi mészkő: díszítőkő, burkolókő

[szerkesztés] Magyarországi előfordulásai

Néhány jelentősebb mészkőbánya azok közül, ahol építészeti kötőanyag (égetett mész, cement) előállítására, vagy egyéb ipari hasznosításra alkalmas mészkövet fejtenek.

Eger (Délnyugati Bükk)

Triász korú, tömött, kristályos, fehér mészkő. Nagy tisztaságú, CaCO₃-tartalma 98 %. Építõipari felhasználása mellett a papírgyártásnál is alkalmazzák. Jelenleg a füstgáz kéntelenítésére használják (visontai hőerőműben), ahol kémiai reakcióval gipsszé alakul.

Miskolctapolca

Finomkristályos mészkő, de a tisztasága nem olyan mértékű, mint az elõbbié. Cementgyártásra hasznosítják.

Zebegény

A zebegényi puhamészkő miocén, szarmata sekélytengeri lerakódású kőzet. Krétaszerű megjelenése, fehér, porló jellege miatt festékföldet állítanak elõ belõle.