Mátrafüred
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Mátrafüred település Heves megyében; Gyöngyös városrésze. Népessége 981 fő, irányítószáma 3232.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Mátrafüred a Mátra hegység déli oldalán fekszik kb. 400 méterre a tengerszint felett a Bene patak partján. A tőle délre fekvő Gyöngyöst és az északra fekvő Mátraházát a 24-es főúton lehet elérni. Észak-északkeleti irányban kb. 5 kilométerre található tőle Magyarország legmagasabb pontja, a Kékes. Megközelíthető kisvasúton is, a Mátravasút Gyöngyös-Mátrafüred vonalán.
[szerkesztés] Története
Mátrafüred határában a Somor és a Csatorna patakok közötti Benevár-bérc déli végén 471 méter magasban található Bene várának romja. A vár nevét feltehetően Bene vitéztől kapta, aki Árpád fejedelem Edömér nevű vezérének unokája volt és pogány földvárat épített a Benevár-bércen. A tatárjárás során elpusztult kezdetleges földvár helyén Csobánka ispán épített új kővárat, mely nemzetségének székhelye lett. A 14. század elején ez volt az egész Mátra vidék legkorszerűbb erődítménye. A Csobánka család tagjai Csák Mátéhoz csatlakoztak Károly Róbert király ellenében, közülük Dávid a rozgonyi ütközetben életét is vesztette. Ezért a király 1327-ben megfosztotta a Csobánkákat minden birtokuktól, és Benevárat a Szécsényi család ősének, Tamás ispánnak adta. A vár egészen 1424-ig a Szécsényi család kezén volt, amikor a király szerezte meg. 1438-ban Albert király a Rozgonyiaknak adományozta. A várat feltehetően a közeli Pata favárába befészkelődött husziták pusztították el a 15. század közepén. Jelenleg a vár palotarészének falai és néhány szakaszon a várfalak maradványai láthatóak részben helyreállított állapotban.
Régen a vár alatt volt Bene falu, aminek első írásos emlitése 1301-ből származik.
A falut igazából Trianon után fedezték fel és „foglalták el” az üdülők. Ekkor alakult ki Füred mai arculata. Elsőként épültek a Pesti sor villái, a mai üdülősor. Ezekben az időkben kezdték el a falu határában elterülő Sás-tó rendberakását is.
1923. június 5-én megindult a Gyöngyös–Mátrafüred szárnyvonalon a kisvasút. Ez a vonal csatlakozott a Mátrát behálozó keskeny nyomközű vasúthálózathoz. A hálózat első szakaszait már az 1906-os években elkezték építeni 600 mm-es nyomközzel. 1925-ben felújították és 760 mm-es nyomtávúra átépítették. Ekkor még kizárólag teherszállításra használták a vonalakat. 1926. június 19-én indult meg a korlátozott közforgalmú személyszállítás Gyöngyös és Mátrafüred között.
Az igazi fellendülés 1945 után következett be, amikor is sorra építettek, illetve alakítottak át épületeket tömeges üdültetés céljából.
A településen élők számára már a millenniumi évektől kezdve rendszeresen felmerül az önállósodás, Gyöngyösről való leválás gondolata. A 2005. szeptember 25-i népszavazáson a lakosok többsége az önállósodás mellett döntött. A tényleges különválás időpontja még bizonytalan.
Based on work by